Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése 53 got, hogy a Rómából érkezett üzeneteket nem mutatták be neki az intézkedések előtt. Ebben Sztrilichen kívül a kalocsai posta és az azt kézbesítő postás mulasztását hangoztatta, ugyanis korábban Szakács jelezte irányukban, hogy Grősz halálát követően sem változik a bevett szokás, miszerint a külföldről érkező küldeményeket először az egyházügyi főelőadónak kell eljuttatni. Az irodaigazgatót a főkáptalani helynök jelenlétében marasztalta el, mondván hogy mulasztást követett el, amiért nem tudatta vele kellő módon a beérkezett híreket, holott első dolgának kellett volna lennie, hogy amint Bárdtól értesül a kinevezésről, arról őt vagy hivatalát tájékoztassa.126 Szakács és Várkonyi is azt tartotta volna üdvösnek, ha egyelőre minél kevesebben értesülnek Bárd apostoli kormányzói kinevezéséről. Ennek ellenére mire Várkonyi november 22-én hazatért Kalocsára, már széltében- hosszában beszéltek a városban Bárd püspök kinevezéséről, annak ellenére, hogy Bárd - miként a fentiekben beszámoltunk róla - azt nem hozta nyilvánosságra. Várkonyi az indiszkrécióért nem is Bárdot, hanem Kujánit tartotta felelősnek. Aki ugyan hivatalosan csakugyan még a kanonokoknak sem hozta tudomására a pápa döntését; azonban november 21-én, kedd délelőtt fogadta Bökényi Miklós nyugalmazott plébánost, aki nagy „fecsegő” hírében állt.12? Bökényi volt az, aki Kujáninál „valamilyen módon hozzájutott a már lefordított távirati szöveghez”. Ugyan Várkonyi nem vádolta meg szándékos kiszivárogtatással Kujánit, de azt sem tartjuk valószínűnek, hogy az idős Bökényi magától kutakodott volna Kujáni szobájában és találta meg a táviratot. Sokkal inkább reális lehet az a feltevés, hogy a nagyprépost mutatta meg neki az iratot. Hogy ezzel aztán volt-e Kujáninak hátsó szándéka, azt csak ő tudná megmondani, mi ezt bizonyítani forrásokkal nem tudjuk - ahogy Várkonyi sem tudta -, ahogyan azt sem, ha esetleg Bökényi véletlenül látta meg a szóban forgó dokumentumot. Annyi azonban bizonyos, hogy Bökényi pletykássága a nagyprépost előtt sem volt ismeretlen; ha tényleg megmutatta neki a táviratot, kizárt, hogy nem gondolt volna arra, hogy ezzel lényegében közreadja annak tartalmát.128 Mivel Szakács és elvtársai számára is világos volt, hogy Bárd püspök világlátása ellentétes a rezsimével, értsd az úgymond „reakciós” papok közé tartozik, személyi jelenlétét Kalocsán egyre kellemetlenebbnek is vélték így, hogy a kinevezéssel a háta mögött a pápa támogatását is élvezte. Tartottak attól, hogy ha a főegyházmegyében széles körben elterjed a papok között a kinevezésének híre, akkor romlik az általuk elfogadott Várkonyi helyzete, és ha nem is járulnak hozzá apostoli kormányzói hivatalának gyakorlásához, mégis valamilyen eszmei szinten a papság - különösen a „reakciósok” - őt fogják vezetőnek tekinteni, ezzel csorbítva Várkonyi Imre tekintélyét. Lényegét tekintve az tűnik ki a forrásokból, hogy amint értesültek Bárd János nominálásáról, azzal hamvába is hullt apostoli kormányzói kinevezése. Fel sem merült az Állami Egyházügyi Hivatalban, hogy ahhoz hozzá is járuljanak. A püspök további sorsa pedig gyakorlatilag kinevezésével meg is pecsételődött. A diskurzus arról szólt kezdetektől fogva, hogy hogyan lehetne Bárdot háttérbe szorítani. Ennek következményeként álMNL. BKML. XXIII. 2. g. 14/1961.5-6. p. lz? Bökényi Miklós (1887-1972): Eredetileg Brandt Miklós, 1912-ben szentelték a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye papjává. 128 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 14/1961. 6. p.
