Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
42 Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016) mondta Gyetvai. Belon Gellért, aki három paptársával a választás délutánján érkezett Kalocsára, csupán annyit mondott a Sztrilich-csel és Kujánival folytatott megbeszélése végeztével kissé cinikusan, utalva a választás szabadságára: „Mi választottuk, majd meglátjuk!” Nagy hévvel, túlzásoktól sem mentesen ennél még sokkal élesebben bírálta a választás eredményét a Várkonyival ugyancsak nem igazán szimpatizáló Szentmihályi Ferenc bácsalmási plébános káplánja, Varga Imre:81 „Megérdemli a sorsát az a sok vén kanonok Kalocsán. Nem mertek szólni, nem mertek tiltakozni a saját igazuk érdekében. Persze az ügy nincs még befejezve, mert a pápa úgysem fogja jóváhagyni Várkonyi megválasztását. Akkor lesz kitolva az ÁEH-val, ha Róma az AEH előtt is posszibilis embert fog kinevezni apostoli kormányzónak, s akkor kénytelenek lesznek elejteni Várkonyit.”82 A kanonokok védelmében szóljon, hogy - amint olvasható részletesen az előzőekben - ők hiába mást, Kujánit akarták megválasztani, ahogyan a nagyprépost is végül ezt helyesen meg is látta, ha megválasztották volna őt, akkor sem tudta volna átvenni hivatalát, valakit pedig mindenképpen találni kellett, aki ha egyházjogilag nem is teljesen megkérdőjelezhetetlen módon, de át tudja venni az egyházkormányzat vezetését az érsekségben. Mint azt ma már tudjuk, az apostoli kormányzó tekintetében sem váltak valóra Varga káplán reményei, mert hiszen - mint ahogy lentebb szó is lesz róla - Bárd hiába nyert kinevezést XXIII. Jánostól, állami hozzájárulás nélkül nem vehette át az irányítást. Szakács külön felsorolja Kovács Vince ifjabb mesterkanonokon kívül Mihályfi István kalocsa-eperföldi, Drozdilc Ágoston vaskúti, Raffai István bácsbokodi és Pintér László bajai plébánost, akik kimondottan üdvözölték a választás eredményét.83 Tölgyes Ferenc érseki tanácsos, egyike az utolsó Grősz által 1960-ban felszentelt papoknak, következőképpen jellemzi az érseket és a főkáptalani helynököt: „Grősz mint jóságos atya viszonyult papjaihoz, hívekhez. Várkonyi is tudott papjaival szimpatikus lenni, de volt összekoccanása öreg, tiszteletreméltó papokkal, akik nem voltak békepa- pok.”84 * Hesz Károly volt kastélyi gondnok másokhoz hasonlóan Várkonyi- nak többekkel való összetűzésére, konfliktusára emlékezett vissza, 1961-es hivatalba lépése kezdetétől.8sAz ebben az évben 24 éves, már idézett Tölgyest Várkonyi Imre az aulába „statim” érseki iktatónak hívta be, azonban miután a fiatal pap közölte vele, hogy békepap semmiképpen nem akar lenni, a főkáptalani helynök nem erőltette tovább aulai kinevezését, egy 81 Szentmihályi Ferenc (1897-1973): Eredetileg Schneider Ferenc, 1921-ben szentelték a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye papjává. Varga Imre (1915-1984): 1940-ben szentelték a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye papjává. 82 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 12/1961. 4. p. 8i MNL. BKML. XXIII. 2. g. 12/1961. 3. p. Drozdik Ágoston (1910-1993): 1934-ben Bécsben szentelték a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye papjává. Pintér László (1900- 1967): 1923-ban szentelték a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye papjává Bécsben. 84 Tölgyes Ferenc levele Sági Györgynek. Veszprém, 2015. július 17.; Tölgyes Ferenc (1937-): 1960-ban szentelte pappá Grősz érsek. 1984-től érseki tanácsos. 85 Hesz Károly szíves szóbeli közlése. (Kalocsa, 2010. július 22.)