Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése

A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése

31

vács püspök kivételével a többiek vállalták a felkérést.33 Kovács püspök október 4-én rendelte el, hogy a Szombathelyi Egyházmegye minden templomában mutassanak be a papok szentmisét az elhunyt érsek, korábbi szombathelyi püspök lelki üdvéért.34 Szakács főelőadó mindent elkövetett azért, hogy Shvoy szerepeltetését megakadályozza, lépései kezdetben, úgy nézett ki, sikerrel járnak, végül azonban - vélhetően Bárd János hatására - a Főszékesegyházi Káptalan megerősítette abbéli óhaját, hogy a székesfehérvári püspöknek mindenképpen szerepet kell biztosítani a szertartások során. így Szakács próbálkozása kudarcba fulladt.35 Shvoynak a Grősz József temetésén való szereplése elleni törekvés hátterében az húzódott meg, hogy az idős, rendkívül nagy tekintéllyel rendelkező püspöknek az egyházmegyéjében a békepapi mozgalom igencsak erőtlenül működött, köszönhetően a főpásztor személyének; illetve Shvoy nem titkoltan Mind- szenty hercegprímásnak elkötelezett híve volt, s hasonló gondolkodásmódjuk révén barátokká is váltak. Shvoy az állami vezetéssel szemben tartózkodó és attól elzárkózó magatartást folytatott az ország szovjet megszállásától kezdve. Mindezek alapján az állam lényegében ellenségként tekintett reá.36

A Szakács és Kujáni között október 3-án lezajlott beszélgetés során is elhangzott már, hogy a nagyprépost meglátása szerint kanonoktársai őt látnák legszívesebben az érsekség élén, mint főkáptalani helynököt. Kujáni György, a nagyprépost unokaöccse is úgy emlékezik vissza, hogy családon belül is akkoriban az az álláspont volt érvényben náluk, hogy Grősz érseket követően Kujáni Ferenc jó eséllyel kerülhet a főegyházmegye élére; még ha a nagyprépost előtt ezt nem is hangoztatták.37 A nagyprépost közölte Szakáccsal, hogy a választásra másnap, október 4-én ülne össze a főkáptalan. Utóbbi lépést a főelőadó először elhamarkodottnak ítélte.38 Miután Kujáni biztosította róla, hogy a kanonokok mindnyájan tisztában vannak vele,

Hamvas András néven is ismert. 1913-ban szentelték pappá. 1930-tól esztergomi aulista, 1936-tól az esztergomi Főszékesegyházi Káptalan tagja, 1940-től budapesti érseki helynök, 1944 és 1964 között Csanádi püspök, majd 1968-ig kalocsai érsek. Időközben 1951 és 1956 között esztergomi apostoli kormányzó, 1952-ben a Nagyváradi Egyházmegye anyaországi részének apostoli kormányzója. 1968-tól haláláig arei címzetes érsek. Viczián JÁNOS: Hamvas Endre. In: MKL. IV. Bp., 1998. 567-568. p. Shvoy Lajos (1879-1968): A lerombolt Regnum Marianum-templom alapító plébánosa. 1927-1968 között székesfehérvári püspök. 1947-től római gróf. XII. Pius pápai trónállóvá is kinevezte. VlCZlÁN JÁNOS: Shvoy Lajos. In: MKL. XII. Bp., 2007.103.P

33 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 9/1961. 2. p.; KFL. 1.1. c. 2596/1961.

34 KFL. 1.1. c. 2596/1961.

35 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 9/1961. 3. p.

36 MÓZESSY Gergely: Beszűkített mozgástérben. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök és a hatalom 1961-1962 fordulóján. In: Litterarum radices amarae, fructus dulces sunt. Tanulmányok Adriányi Gábor 80. születésnapjára. Szerk.: Klestenitz Tibor - Zombori István. Bp., 2015. 333-346. p., 333~334- P3z Kujáni György szíves szóbeli közlése. (Budapest, 2016. február 19.); Kujáni György (1927-): egykori kalocsai jezsuita diák, építészmérnök, Kujáni Ferenc nagyprépost unokaöccse, Kujáni Imre gazdálkodó fia.

38 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 9/1961. 3. p.