Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése

30 Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016) te részvétét és fájdalmát fejezte ki az érsek halála miatt, majd közölte, hogy szentmise áldozatot mutat be az elhunyt lelki üdvéért.28 Papp Kálmán győri püspök 1961. november 10-én ekképpen emléke­zett meg, miként érte az érsek halálának híre: „Halálának híre mélyen megdöbbentett bennünket. Első pillanatban fel- foghatatlannak tűnt, hogy elvesztettük őt, aki szinte összeforrott a magyar katolikus élettel. Nincs többé ő, aki innét közülünk indult el, mint sokunk­nak iskolatársa, jó barátja. A mi egyházmegyénk volt szülőhazája, egyház­megyénknek volt papja, majd segédpüspöke, aki az egyházkormányzatban kifejtett lelkiismeretes munkájával, kedves közvetlenségével csak jó emlé­ket hagyott maga után.”29 Zvekanovic bácskai aposoli kormányzó pedig így fogalmazott október 25- én az érsek halála kapcsán: „Quas omnia suapte nos compellunt, ut grati animo memores simus pie in Domino decessi et dormientis Archiepraesulis atque preces pro eo ad Dominum Deum ex corde instituamus. Pax Christi Tecum, sit Tibi terra levis.”30 Grősz halálának híre Mindszenty bíborost is mélyen érintette. „Annak idején mint püspökével konfrontálódott, prímásként fölöttese lett, Püspök- szentlászlón együtt raboskodtak.” Elhunyt érsektársáért az amerikai követ­ségen szentmisét mutatott be, „az ügyeletes tisztet [pedig] egész éjjel ébren tartotta, mert felidézte a régi szép időket”.31 Még Szakács Kalocsára történő megérkezése előtt táviratilag Kovács Sándor szombathelyi püspököt a gyászbeszéd, Hamvas Endre Csanádi püspököt a temetési szertartás, Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt pe­dig a gyászmise megtartására kérte fel a Főszékesegyházi Káptalan.32 Ko­28 Megemlékezés elhunyt főpásztorunkról. In: Főegyházmegyei hivatalos közlemények, 2700/1961. XXIII. János (1881-1963): Eredetileg Angelo Giuseppe Roncalli, 1904- ben szentelték a Bergamói Egyházmegye papjává, 1925-től aeropoliszi címzetes érsekként Bulgária apostoli vizitátora, 1934-től Törökország és Görögország apostoli delegátusa, 1944-től párizsi apostoli nuncius, 1953-tól velencei pátriárka és bíboros, 1958-tól haláláig római pápa. 1959-ben ő hívta össze a II. Vatikáni Zsinatot. II. János Pál pápa 2000-ben boldoggá, 2014-ben Ferenc pápa szentté avatta. TÖRÖK JÓZSEF: XXIII. János. In: MKL. V. Bp., 2000. 626-627. p. 29 Papp Kálmán győri püspök 1961. évi VIII. püspöki körlevele, 2540/1961. Papp Kálmán (1886-1966): 1908-ban szentelték pappá, ezt követően Frigyes főherceg családjánál nevelőként szolgál, majd tábori lelkészként vesz részt az I. világháborúban. 1946-tól haláláig volt győri püspök. Viczián JÁNOS: Papp Kálmán. In: MKL. X. Bp., 2005. 3° Zvekanovic Mátyás bácskai apostoli kormányzó, burcai segédpüspök Mors archiepis- copi című körlevele Grősz érsek halála kapcsán. Sz.n./i96i. 3> Balogh Margit: Mindszenty József. (1892-1975) Bp., 2015. II. köt. 1213. p. 32 Kovács Sándor (1893-1972): 1915-ben szentelték pappá. A bécsi Augustineum növendéke volt. 1917-től a váci püspök udvari káplánja, 1928-tól kecskeméti plébános. 1944-től haláláig szombathelyi püspök. SiNKÓ Ferenc - Viczián János: Kovács Sándor. In: MKL. VII. Bp., 2002. 292. p. Hamvas Endre (1890-1970):

Next

/
Thumbnails
Contents