Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ábrahám: A budapesti református belmisszió központja. A Németajkú Ev. Ref. Leányegyház rövid története (1859-1912)
A Németajkú Ev. Ref. Leányegyház rövid története (1859-1912) 23 „vissza” az egyesületek által azt, amibe a Biberauer család, a skót lelkészek, Bakody, s - az ő kapcsolataik révén - a Skót Misszió, Gusztáv Adolf stb. missziói egyesületek adakozása annyi pénzt és munkát fektetett. így került át a kórház a gyülekezettől a Filadelfia Diakonissza Egylet tulajdonába a hosszú és rendkívül sok feszültségtől terhes vajúdás után.« Ezzel a gyülekezet két fő missziói húzó munkaága, a pietista Biberauerek által vezetett vonal és a Skót Misszió evangélikál szála ténylegesen is kivált a gyülekezet életéből. Záró gondolatok A Skót Misszió és a Németajkú Leányegyház „érdekházasságának” szembeötlő vetülete, hogy az előbbi inkább az iskolát tekintette prioritásnak, a másik pedig a kórházon keresztül történő diakóniai missziót. Nem szabad elfeledni, hogy ezt a munkát nagyrészt hitvalló, megtért orvosok, diakonisszák és hitben újjászületett emberek végezték, akiknek a célja a cselekedetek általi bizonyságtétel volt. Ahogy König háttérbe kezdett vonulni, .úgy váltak nyilvánvalóbbá a szétválasztással együtt járó problémák. Biberauer Theodor és Sophie Wehn nyugdíjba vonulása ezt a folyamatot csak felerősítette. Az új korszakban az ifjú Biberauer Richárd kórházlelkészi kinevezése jelentette Budapesten az egyik fő evangéliumi szálat, a másik vonal pedig éppen a Németajkú Leányegyház és a Skót Misszió által megtermékenyített pesti magyar belmisszió volt. Az előbbi a németajkú gyülekezetben mindig is jelenlevő, kevésbé ébredési, magyarosodni nem igazán akaró vonallal találta magát szemben az 1890-es évektől. A másik szál, amelyet Szabó Aladár képviselt, már a budapesti radikális ébredési vonalnak felelt meg a Szilassy-féle mérsékelt ébredési vonallal szemben. A magyar belmisszió történetének rendkívül izgalmas történése mind a Filadelfia, mind pedig a Bethánia C.E. megalakulása, amely mögött ezek a konfliktusok húzódtak.« A német ajkú gyülekezet továbbra is otthont adott a most már magyarosodó saját németajkú tagjainak és a magyar ajkú re- formátusság ébredési embereinek az ún. „Hold utcai alkalmakra”, amelyeket akár a templomban, akár a misszió iskolájában rendeztek meg. A Skót Missziónak ettől a német ajkú gyülekezetben megjelenő belmissziói száltól való határozottabb leválása 1910-re tehető, amikor utóbbi iskolája felépült a Vörösmarty utcában. Hasonló eltávolodás történt a Bethesda esetében is, amikor a kórház is kikerült a leányegyház „érdeklődéséből” és a mentőövet éppen az új vezéregyéniségekkel felálló megújult pietista-evangélikál szövetség két egylete, a Filadelfia Diakonissza Egylet és a Bethánia C.E. jelentette. Ezzel a budapesti belmisszió központját jelentő leányegyház és a Skót Misszió evangéliumi „érdekházassága” felbomlott, valamint a német ajkú gyülekezetben is az ébredési pietista-evangélikál elemek a magyar etnikumot is magába felvevő új, a gyülekezethez kevésbé kapcsolódó belmissziói egyesületekbe kerültek át. 93 94 93 Bucsay, Mihály: 125 Jahre Deutschsprachige Reformierte Gemeinde in Budapest (1859-1984). In: Kirche Im Osten, 1985. 16-25. P-, 24. p. A részleteket illetően Id.: Kovács, 2006.323-327. p. 94 Erre vonatkozólag: KOVÁCS, 2006. 323. skk. p.
