Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - RECENZIÓK - Kisvarga Gábor: Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai, 1920-2015.
Recenziók 133 egyházközséget szakítottak el eredeti püspöki székhelyétől. A szerző megvizsgálja a helyzetre megoldásként szánt Exarchátus történetét, valamint az utódlási problémát, amit Miklósy István halála teremtett. Molnár Antal a magyar jezsuitákkal és egy törökországi tudományos intézet alapításának tervezetével foglalkozik 1930 és 1934 között. Molnár végigveszi a török jezsuita missziókat a 20. századtól és ezen belül a magyar jezsuita missziót is tárgyalja. Rávilágít az ez időben Törökországban dolgozó magyarok lelkigondozásának a problémájára, valamint a turáni gondolatkör által (is) életre hívott tudományos intézet alapításának a tervére, mely elősegíthetné a török entellektüelek affinitását a kereszténység irányában. Tanulmánya végén részletesen elemzi a magyar rendtartomány törekvéseit egy jezsuita vezetésű kulturális misszió irányába. SOMORJAi Ádám Cesare Orsenigo és Angelo Rótta apostoli nunciusok szerepét vizsgálja a magyarországi szerzetesrendek apostoli vizitációjában 1927 és 1935 között. Áttekinti a magyarországi apostoli vizitációkat, majd az instrukciókat, végül pedig ismerteti a vizitációs jelentéseket. Matteo Luigi Napolitano A budapesti apostoli nunciatúra a nácizmus és kommunizmus árnyékában c. tanulmányában rávilágít az ikonikus Angelo Rótta működésének alapvető vonásaira, elvitathatatlan érdemeire a háborús idők alatt, valamint arra, hogy a budapesti apostoli nunciatúra hogyan erősítette meg humanitárius és mentő tevékenységét a háború alatt, s azt a keserű végjátékot, amelyet „egy hallatlan és ugyanakkor elmondhatatlan korban” kellett lejátszani. A kötet utolsó részegysége (Diplomáciai kapcsolatok helyreállítása, iggo-2015) értelemszerűen a jelenkori történéseket hivatott áttekinteni. Tóth Tamás az 1990-es diplomáciai kapcsolatfelvételt középpontba állító írásában elemzi az egyház helyzetét és a szentszéki diplomáciai kapcsolatok lehetőségét a vadkommunizmustól egészen a Kádár-rendszerig, ezzel ívet húz az 1990-ben II. János Pál és Horn Gyula találkozójáig. Majd részletesen leíija az eseményeket egészen Angelo Acerbi kinevezéséig. Erdődy Gábor a rendszerváltozáskor végbement egyházpolitikai változásokat tekinti át. Ezzel betekintést nyerünk' az egyházi törekvések mellett a „világi” törekvésekbe is. A kötetet Hegyi László A Szentszék és Magyarország között köttetett szerződés és annak módosítása. Az Egyház és az állam közötti együttműködés kerete az újjászervezett Magyarországon c. írása záija. Hegyi egy rövid áttekintés után - mely a kommunizmus egyházpolitikájának következményeit vizsgálja - a rendszerváltás utáni kormányok egyházpolitikáját mutatja be, egészen a napjainkban is aktuális rendelkezésekig. A kötetről elmondható, hogy teljesen mentes a színvonal hullámzásától - ami a sokszerzős műveknél gyakori jelenség - vagy a téma oly frag- mentáltságától, hogy a kötet „egészében” nem nyújt - nem nyújthat - egy teljes és egész képet. Ebben az esetben a tudatos és sikeres szerkesztés, a következetes vezérfonal oly biztos kézzel „fűzte egybe” a tanulmányokat, hogy a kötet elolvasása után az érdeklődőben teljes magabiztossággal kialakulhat egy teljes és hiteles kép Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatairól. Ä forráskiadások nem csak egy konszenzus kialakulásához nyithatnak utat a modernkori források kiadását illetően, hanem megismertetik az érdeklődőket a legfontosabb irattípusokkal is. (ism.: Kisvarga Gábor)
