Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - RECENZIÓK - Fábián Borbála: Korhecz Papp Zsuzsanna: Bécsi barokk mesterek művei a Vajdaságban
Korhecz Papp Zsuzsanna: Bécsi barokk mesterek művei a Vajdaságban - Rodovi beckih baroknih majstora u Vojvodini — Die Werke der Wiener Kunstmaler des Barock in der Vojvodina. Szabadka, Városi Múzeum, 2015. 192 old. Korhecz Papp Zsuzsanna újabb kötete a 18. századi festészet és a magyar- országi barokk mesterműveivel ismertet meg bennünket. Az alkotások többsége ma is eredeti helyén található, néhány festmény múzeumba került. Ezek a művek a magyarországi barokk eddig kevéssé kutatott vidékéről, a Bácskából, a Bánátból és a Szerémségből származnak. Csóka, Écska, Pétervárad, Szabadka, Ada, Bács, Futak, Újvidék, Karlóca, Palona, Nagy- becskereki Nemzeti Múzeum, Szabadkai Püspöki Kincstár, Belgrád Város Múzeuma bécsi barokk festményeit ismerhetjük meg Korhecz Papp Zsuzsanna könyvéből. Ezzel a témával a szerző már régóta foglalkozik, hiszen a 2008-ban megjelent első kötetében, az Újjászületések, restaurálási, egyházművészeti és kultiirtörténeti képes tanulmányok címűben is találkozhatunk A Maulbertsch-műhely Écskán őrzött festményeinek restaurálásával, valamint a Kremser Schmidt művét őrzik Szabadkán (a ferencesek Szent Rókus-festményének restaurálása). A könyvben folytatja az első könyvében elkezdett barokk festmények bemutatását, valamint azt is, hogy a restaurálásuk titkaiba beavat. A háromnyelvű (magyar, szerb, német) kötet hasonlít a Stettner művészetét bemutató szintén háromnyelvű Stettner Sebestyén budai festőművész című kötetére. A katalógus a Bécsi barokk című könyvében a kötet elejére került, s a teljes oldalas részletek még közelebb hozzák az egyes festményeket. A szerző célja szerint ezek a reprodukciók segíthetnek az ismeretlen mesterek beazonosításában, mivel a bemutatott 27 festmény közül 10 alkotója nem ismert. A legkorábbi oltárképek az 1730 körűire datálható két Paul Troger kép: Krisztus az olajfák hegyén és a Fájdalmas Szűzanya, valamint Martino Altomonte Keresztrefeszítés Mária Magdolnával 1734-ből. Ezek a festmények a Bécsi barokk mesterek a Vajdaságban című kiállítás középpontjába kerültek. A könyv katalógus részében pedig az elsőként bemutatott művek. Ezeket a kötetben két különlegesség, Wolfgang Kopp Szent Péter és Szent Pál apostolt ábrázoló két gipszmozaikja követi. Ezek a legkésőbbi jelzett alkotások, éppen 1800-ból. (A festmények közül Hubert Maurer Szentháromság olajképe a legkésőbbi.) Legkorábbi datált kép egy kegykép 1730-ból: Johann Ferti Brünni Szűzanya a palonai Szent Jakab templomból a katalógus végén az utolsó kép. Felix Ivo Leicher écskai képeit korábban Maulbertsch műhely munkaként tartották számon. A bécsi barokk mesterek közül Martin Johann Schmidt, Hubert Maurer, Peter Strudel, Joseph Orient, Ignaz Raab és Johann Fertl, valamint néhány ismeretlen mester délvidéki alkotásait mutatja be. Több mű elsőként kerül publikálásra Korhecz Papp Zsuzsanna könyvében. Például Hubert Maurer fent említett képe, Joseph Orient Hazatérés Egyiptomból című, a Nagybecskereki Nemzeti Múzeumban őrzött festménye, a Szabadkai Püspöki Kincstár kincseiből egy a 18. század közepére datálható Golgota, a bácsi plébánia templomból Sienai Szent Katalin Jézus Krisztussal és a Szűzanyával, Belgrád Város Múzeumából egy Szeplőtlen fogantatás vázlat és a Brünni Szűzanya-kép.
