Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 2. szám - DOKUMENTUM - Miklós Péter: Marosi Izidor 1956-ban

100

Egyháztörténeti Szemle XVII/2 (2016)

„Izsák kulák falunak számított, ezért sok szenvedésben volt része az ötvenes években. 1949-ben kilencezer lakosa volt, 1956-ban már alig hétezer, azután is folyamatosan csökkent a lakosság létszáma. A Grősz-perrel kapcsolatban6 két halálos ítéletet hoztak a faluban, egy katolikus és egy református gazdát végeztek ki, sokan kaptak 12-14 évi börtönbüntetést a hívek közül.7 Érthető, hogy a falu elkeseredetten szembefordult a kommunizmussal, akárcsak 1919-ben.

Az októberi forradalom idején még csak két hónapja éltem ott, alig ismertem a falut. Egy éjszaka [1956. október 27-én] összeverődött csaknem félezer ember. Nekiindultak, hogy a tanácsházáról leverjék a vörös csillagot. Aztán a plébániával szemben levő iskolához, illetve a szomszédban lakó igazgató házához vonultak, hogy az iskola igazgatóját [Szabó Lajost] felakasszák. Már a kötél is elő volt készítve. Ekkor valaki elkiáltotta magát: »Emberek, itt a templom, menjünk be oda!« -Erre elfelejtették, hogy előbb mi volt a szándékuk, bezörgettek hozzánk, hogy nyissuk ki a templomot. Bejöttek s ott néhány szót szóltam nekik a hazaszeretetről, elénekeltük a Himnuszt és kértem, menjenek haza, hiszen holnap vasárnap, majd jöjjenek el a templomba. - Lassan szétoszlottak az éjszakába... Másnap hajnalban a káplánom kísérte el az iskolaigazgatót a falu határáig, aztán ott eltűnt valahol, így aztán sikerült megakadályozni a kegyetlenkedéseket a faluban. Utólag ezt érdememül tudták be.”8 9

Az alábbiakban az izsáki római katolikus plébánia kéziratos Historia Domusának Marosi Izidor által az 1956. és 1957. évről szóló korabeli bejegyzéseit közlöm.9 Ezen följegyzések egyrészt az izsáki plébánia adminisztratív adottságairól (például a kápláni álláshelyen bekövetkezett változás vagy a hittanra való beiratkozások vonatkozásában) és infrastrukturális helyzetéről (így a templom tetejének rekonstrukciójáról) szolgáltatnak adatot, másrészt pedig árnyalják az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi esemény- és hatástörténetéről alkotott képünket. Bízom ugyanakkor abban, hogy a következőkben olvasható sorok nem pusztán az izsáki hely- történet számára kínálnak újabb szempontokat, hanem néhány adalékkal hozzájárulnak Marosi Izidor püspök portréjának élesebb megrajzolásához, s ezzel a váci egyházmegye huszadik századi történetének jobb megértéséhez is.

6 Az 1951 júniusában és júliusában Grősz József kalocsai érsek és társai ellen lefolytatott koncepciós per végén a főpapot tizenöt év fegyházra ítélték „népellenes bűncselekményekért”. Az eljárásnak huszonnégy mellékpere volt, amelyek során tizenöt halálos ítéletet szabtak ki.

7 1951-ben koncepciós perben - a rendszer elleni fegyveres összeesküvés tervezésének vádjával - elítélték, majd kivégezték az izsáki Ádám Józsefet és Újszászi Rókust. Ld. bővebben: Mihala Ferenc: Bűntelenül büntetve. Izsák, 2008.

8 Lukács László beszélgetése Marosi Izidorral. In: Vigilia, 1991.6. sz. 463-468. p., 465. p.

9 IHD. 113-114. p.