Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 1. szám - TANULMÁNY - Rada János: Egyházkritikai röp- és vitairatok Magyarországon 1867-től 1895-ig (Interpretációk, frazeológia és eszmetörténeti háttér)
22 Egyháztörténeti Szemle, XVII/1 (2016) tett javaslatot.86 Beksics a szöveget Febronius álnéven publikálta, ami már önmagában sejtethette egyházpolitikai felfogását. A 18. században ugyanis Nikolaus Johann von Hontheim trieri püspök írt könyvet Febronius álnéven, amelyben a történelem során folyamatosan gyarapodó pápai hatalommal szemben és az állami-nemzeti egyházak erőteljes függetlensége mellett foglalt állást. A febronianizmus respektálta az államok, a fejedelmek egyház feletti jogait, és hatást gyakorolt a jozefinista egyházpolitikára is.8? Deák Albert „az ifjú magyar Nemzetállam” harcáról írt, ahogy Beksics Gusztávnál is központi jelentőséggel bírt a „nemzeti állam” eszméje: az államé, amely a haladás ügyét szolgáló reformok motoija lehet, felszámolhatja az elmaradottságot, és amely hatékony támogatást nyújthat a magyar nemzet számára céljai eléréséhez. Az új, etatista jellegű koncepciók mellett a liberalizmus régi mozgósító ereje a század végére elenyészett.88 Deák és Beksics a 19. század végi magyar nacionalizmus központi problémáját, a nemzetiségi kérdést is bekapcsolta az egyházpolitikai reformok vitájába. Beksics Gusztáv a nemzetiségi mozgalmak miatt is kifogásolta a katolikus autonómiát, merthogy a nem-magyar katolikusok magas számaránya miatt az egyházi autonómia a nemzetiségek által óhajtott nemzetiségi autonómia szerepét tölthetné be. A polgári házasság igazi jelentőségét pedig a vegyes házasságok előtti gátak lebontásában jelölte meg, ami folytán hozzájárulhat a nemzetiségek és a zsidóság gyorsabb beolvadásához a magyarságba.89 Deák Albert az országos szinten egységes polgári intézményrendszer és jogrend liberális programjától szintúgy eljutott a nemzetiségi kérdésig, az egységes politikai nemzet programjáig: „a ruthén, a tót, a szerb, az oláh, a ki most kizárólag a politikai tévtanokkal szaturált pópája hatása alatt áll: érezze a magyar állam jóltevő kezét, közellétét, életének legünnepélyesebb, legfontosabb momentumában: a házasságkötés, a családalapítás actusában” — jegyezte a szerző.90 A modern nemzeti gondolat talaján fogalmazódott egyházkritika tehát - ahogy Beksics röpirata is példázhatja - nem csupán a katolikus egyház római origójában, hanem önmagában a társadalom felekezeti tagoltságában is problémát jelölt meg, amely úgy összegezhető, hogy a felekezetiség centrifugális erejével gátolja a magyar nemzet integrációját. A probléma tágabb összefüggésbe helyezhető, hiszen a 19. században a régi, hierarchikus rendű, jogilag tagolt és kulturálisan heterogén társadalmat felváltotta egy állampolgári egyenlőségen alapuló, jogi értelemben tagolatlan társadalom, amely majd’ mindenhol megpróbálta megteremteni a maga egységes 86 Beksics, 1891.52-75. p. 87 Magyar Katolikus Lexikon. III. Főszerk.: Diós István. Szerk.: Viczián János. Bp., 1997. 520-521. p. 88 Takáts, 75-76.; 78-80. p. 89 BEKSICS, 1891.63-64., 96-98. p. - Toldy István még a kiegyezés idején szintúgy kifejtette, hogy a polgári házasság a zsidóemancipáció szempontjából is jelentőséggel bírhat, mert lehetőséget teremthet, hogy zsidó és keresztény végre házasságra tudjon lépni egymással. Toldy, 1868.177-182. p. 90 DEÁK, 1894. 35. p.
