Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: A pálos rend és az állambiztonság küzdelme

90

Egyháztörténeti Szemle XVII/2 (2016)

tárgyalást. A népbírósági tanácsot, amelyben 6 népbíró vett részt, dr. Sághy Mihály, volt kúriai bíró vezette. Vezér Ferenc védelmét dr. Rengyel János ügyvéd látta el. (Dr. Sághy később a pálosszentkúti orosz gyilkosságokkal vádolt Tóth Illés és társai „mellékper” vádlottja lett. Az idős életkorú dr. Rengyel János is az ÁVH-n volt fogva tartásban, későbbi sorsa ismeretlen.) A kecskeméti népbíróság Nb 110/1945/3. számú 1945. június 13-án kelt ítéletével Vezér Ferencet az ellene emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett. A másodfokú bíróság határozata nem volt felkutatható, de tény, hogy az elsőfokú bíróság 1945. szeptember 11-én külön értesítésben közölte a védővel a felmentő ítélet jogerőre emelkedését.

Újból meg kell említeni Szilágyi Andrea Erzsébet nevét is, akinek Tóth Illéssel személyi ellentéte volt, és feljelentette őt németbarát, kommunistaellenes magatartása miatt. Itt kapcsolódik be a tanyasi gazdák elleni nyomozás szála a pálos ügybe. A Kecskeméti Rendőrség Politikai Osztálya olyan utasítást kapott, hogy az orosz katonák elleni gyilkossági ügyben a szovjet hatóságokkal karöltve jáijon el. Az ügy azonban náluk lezáratlan maradt, az abban elrendelt pótnyomozás sem hozott eredményt. Az orosz NKVD nem működött együtt, s elszállította a gyanúsított személyeket, őket a kecskemétiek kihallgatni egyszer sem tudták. Érdekes tényként kell említeni, hogy Tóth Illést az orosz hatóságok elengedték, mert az egyik orosz tisztet megvesztegette. 1947 áprilisában azonban a pálos ügy még fel nem derített összefüggésével kapcsolatban őt és több társát újra előállították. 1948. június 9-én Budapesten készült el a „katolikus egyház, a pálos rend” tárgyú jelentés, amely összefoglalta, hogy országos szinten kikről milyen kompromittáló adat van az ÁVH birtokában. A jelentés írója fontosnak tartja, hogy a vidéki illetékes ÁVH-t is felhívják a pálos rendházak fokozott figyelésére. Budapesten pedig a Sziklakápolnában tartott vasárnapi misékről minden esetben beszámolókat kérnek. A jelentés P. Vezér fényképének sokszorosítását és egy plébános esetleges beépítését javasolja. Nem lehet véletlen az a tény sem, hogy 1951. február 6-án éppen Csizmadia Józsefné írt levelet a „tisztelt Rákosi elvtársnak”, s férje 1948-ban Vezér Ferenc kálváriáját Pálosszentkúton elindította. A levélben kifogásolja, hogy olyan gyilkosok, akiket a Rajk banda rendőrsége megmentett, mint Vezér Ferenc, Tóth Illés, Tapodi János, még mindig szabadlábon vannak. Vezér Ferencet besúgó segítségével 1951. március 21-én elfogták, két héten belül az ÁVH őrizetében már 54 személy volt.24

Az 54 személy elleni jogi eljárás zárását nevezhetjük a nép elleni ítéletnek is. Többségük egyszerű civil, akiknek egy része bújtatta Vezér Ferencet, segített szökésében, másik része pedig koholt vádak alapján került bíróság elé az orosz gyilkosság vádjával.

A pálos rend ellen folytatott hosszú jogi tortúra egyetlen mozzanatában sem vették igénybe a védőügyvéd szolgálatát, csak a tárgyaláson. A védőügyvéd beszéde szemléletesen igazolja a bonyolult Grősz-per legkeményebb szatellit-perének koncepciós jellegét. Szokványos bírósági eljárás esetén a védőügyvéd feladata, hogy védence számára kellő védelmet biztosítson az ügyész vádjaival szemben. Érdemes idézni Vezér Ferenc védőügyÁBTL. Horváth Ibolya: Összefoglaló jelentés a koncepciós perek vizsgálatáról. I. köt. (Kézirat) Bp., 1989. november 23. 22-29. P-