Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ruzsa-Nagy Zoltán: A Kiskunhalasi Református Egyházközség presbitériumának története a 18. században

A Kiskunhalasi Református Egyhá2község presbitériumának története 41

róla, mégis okkal feltételezhető, hogy Kanizsai Pálfi János 1609/10. évi heidelbergi tanulmányai során látta a presbiteri rendszer működését.7

Kanizsai Pálfi János püspöké választása után az 1630. évi pápai zsinat a dunántúli egyházkerületben elrendelte a presbitériumok felállítását nemcsak egyházközségi, hanem egyházmegyei és egyházkerületi szinten is.8 9 A presbitériumok felállítását 20 évvel később, 1650. szeptember 28-án Nagy- Maráczi Balázs kiskomáromi református lelkész Lórántffy Zsuzsannához intézett levele? erősíti meg. Azonban több forrást ebből a korból nem ismerünk. A pápai gyülekezet presbitériumának jegyzőkönyve 1720 után maradt fenn.10

Valószínűleg az ellenreformáció erőfeszítéseinek (a nyilvános vallásgyakorlat a soproni országgyűlésen a vármegyénkénti két artikuláris helyre korlátozásának, illetve a 18. századi templomfoglalásoknak) köszönhető, hogy egy évszázaddal később a Dunántúlon kevés gyülekezeti presbitérium működött.11 Ezek közül ismert a már említett Pápa, ahol a nyilvános vallásgyakorlat tilalma idején is működött a presbitérium,12 valamint Veszprém, ahol a 18. század elején lejegyezték a presbiterek kötelességét.13 * * A források azt mutatják, hogy a 18. század közepén a Dunántúlon legfeljebb a jelentős településeken működött állandó gyülekezeti presbitérium, a többi gyülekezetben a lelkipásztor inkább alkalomszerűen tanácskozott a tekintélyes egyháztagokkal. ^

A felső-dunamelléki egyházkerület kocsi zsinatán 1713-ban az új püspök, Magyari Péter vezetésével a presbitériumok felállítására szabályt hoztak: a nagyobb gyülekezetekben 12, a kisebbekben 6 főből álló presbitériumok felállítását rendelték el.'s Arról azonban nincs adatunk, hogy ez hogyan és mennyire valósult meg. A dunamelléki egyházkerület területéről - legalábbis egyelőre - nem áll rendelkezésre információ arról, hogy a 17. században és a 18. század elején voltak-e presbitériumok.

A Tiszántúlon az első presbitériumok megalakítása a puritán eszmék térhódításával vetődött fel két évtizeddel a pápai presbitérium megalakulása után. Ennek fő harcosa, Tolnai Dali János angliai tanulmányaiból hozta magával a puritán lelki megújulás, a megtérés és a keresztyén életgyakorlat hirdetését.16 Határozottan kiállt a puritán lelkiség mellett, s azt az egyház7 Erről bővebben: Makár János: Kanizsai Pálfi János élete és munkássága. New Brunswick, 1961.

8 Márkus, 2009. 38. p. Ld. még: Thuri Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története. I—II. Pozsony, 1998.

9 Közli: Révész, 1892.422-424. p.

10 A pápai presbiteri jegyzőkönyvet részletesen feldolgozta: Tóth Endre: A pápai református egyház története. Pápa, 1941. (továbbiakban: Tóth, 1941.)

11 bíró-Tóth-Bucsay-Varga, 1949.206. p.

12 Tóth, 1941.150-151., 198-202., 267. p. skk.

'3 Szabó, 1986. 35. p.

u „Processus Visitationis”: Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben. Közreadja: Hudi József et al. Pápa, 2011. (továbbiakban: Hudi, 2011.) 48. p. .

'5 Thury Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története. I—II. Pozsony, 1998. I. köt. 314. p.

16 A puritán küzdelmeknek bőséges irodalma van, ld. pl.: Zoványi Jenő: Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban. Bp., 1911.; Bodonhelyi József: Az an-