Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bűdi Regina: Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon
Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon 57 iskola munkáját. Remélte, hogy a pataki iskola újabb születő iskolák példaképévé válik.67 68 Amikor Comeniust Lorántffy Zsuzsanna meghívta Patakra, Magyarországon a „cuius regio, eius religio” elvén a földesurak politikai hovatartozása befolyásolta a vallást és az ettől függő nevelési módot. Csak kevés II. Rákóczi Ferenchez hasonló úr adta meg a vallásszabadságot és gondolkozott példamutatóan szabadon. A magyar tanítók a külföldön, Luthertól, Sturmtól, Melanchthontól, Erasmustól szerzett tudásukat és az oktatási reformtervezeteket nem tudták teljes mértékig átadni és megvalósítani Magyarországon. A humanista alapokon nyugvó oktatás még inkább erősítette a nyugati és a magyar hagyományok közötti különbséget, a Habsburgok, illetve az ellenreformáció miatt pedig már a protestánsüldözések is elkezdődtek.58 Comenius Patakra egy olyan eszmei harc közepébe érkezett, melyben az újdonságoknak sokan ellene voltak, ám a viták is azt igazolják, hogy nem volt szellemileg kihalt az a magyar társadalom, ahová Comenius bekerült.69 Azonban Lorántffy Zsuzsanna is csak férje halála után, Medgyesi hatására hívta vissza Tolnai Dali Jánost70 az udvarba és ennek kérésére Comeniust. Lorántffy Zsuzsanna a fejlődés híve és követője volt. Félje, I. Rákóczi György már hívta Magyarországra Comeniust 1644-ben, aki ekkor még a svédektől várta társainak megmentését. A vesztfáliai béke után viszont a Rákócziakba vetette minden bizodalmát. Ifjúkori mesterei révén (Johann Heinrich Alsted, Ludwig Philipp Piscator, Johann Heinrich Bisterfeld71), akik Erdélybe kerültek, ismertté vált Magyarországon. Várták őt, és a fejedelmi udvarban a körülmények is adottak voltak munkájához.72 Comenius az intézmény fénykorát hozta el. Sárospatakon kipróbálta terveit, és megkövetelte a tanításban a fokozatosságot, a szemléltetést, az önállóságra való nevelést, a tanítóknak a jó fizetést, a szegény diákoknak pedig ingyen tanulási lehetőséget. Új tárgyakat vezetett be, új stílusú, képes tankönyveket írt, új módszereket használt, modernizálta az iskolát és az ott folyó munkát. Az Orbis pictus c. nagy műve Patakon született meg, ahogyan a játékosságot kiemelő Schola Ludus is. Bevezette az iskolai színjáté6? Ködöböcz, 1990.27-29. p. 68 KEMÉNY GÁBOR: A pedagógiai tudat kialakulása Magyarországon. Neveléstörténeti tanulmányok. Bp., 1986. (továbbiakban: Kemény, 1986.) 54-57. p. 69 Kovács Endre: Comenius Magyarországon. Bp., 1970. 34-35. p.; Köpeczi Béla: Comenius és a magyar művelődés. Bp., 1994. (továbbiakban: KÖPECZI, 1994.) 12-13. P70 Tolnai Dali János (1606-1660) Az angliai puritanizmus magyarországi népszerűsítője. Tudását 1631-32-ben a leideni, franekeri, groningeni, angliai egyetemeken gyarapította. A presbitériumokról való gondolkozása ellenállásba ütközött. Magyar nyelven akart tanítani, Ramus híveként az arisztotelészi logika mellett és így Keckermann ellen érvelt, ami elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy hivatalából elbocsássák, de kegyes úrnőjénél menedéket talált. n Herbornból Gyulafehérvárra menekülő református teológus, filozófus, tudós, tanító. 72 MALLER SÁNDOR: Comenius és Sárospatak. In: Comenius példája. Szerk.: Csorba Csaba - Földy Ferenc - Ködöböcz József. Sárospatak, 2004. (Bibliotheca Comeniana, XI.) (továbbiakban: Maller, 2004.) 13-14. p.
