Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bűdi Regina: Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon

48

Egyháztörténeti Szemle XVI/1 (2015)

Comenius szerepe a Svéd Birodalom iskola- és oktatásrendszerének megújításában

Ahogyan fentebb olvashattuk, a Svéd Birodalomban az 1600-as években sokat fejlődött az iskolarendszer, mivel a kiépülő közigazgatáshoz hivatalnokokat kellett képezni, s a kereskedelem és ipar fejlődése is megkívánta a képzett szakembereket. Az effajta közös érdekek és azonos célok megerősítették az egységet. II. Gusztáv Adolf megtervezte az iskolák állami irányítását és a hivatalnokképzést, de ezek létrejöttét az egyházi vezetők megakadályozták, így az oktatás az egyház irányítása alatt maradt. Az oktatás és pedagógia fejlődésével járt az oktatási rendszer teljes megváltoztatása is. A kancellár, Axel Oxenstierna a német Ratke és a francia Ramus metódusai alapján igyekezett fejleszteni és kiépíteni az iskolarendszert.34

Laurentius Stigzelius'« kapta a feladatot az új rendszer kidolgozására, ám Oxenstierna meghívta Comeniust is ugyanennek a fejlesztési tervnek a megvalósítására. Comenius a Svéd Birodalomnak tett szolgálata előtt Angliában tartózkodott. Godeffroy Hotton heidelbergi időszakból ismert diáktársa volt az, aki még Angliában közvetített az amszterdami Louis de Geer, Svédország egyik leggazdagabb kereskedője és Comenius között. De Geer érdeklődni kezdett Comenius oktatási reformjavaslatai iránt, és ezzel kapcsolatban Oxenstiernát is befolyásolni tudta. Oxenstierna Németországban tanult, korábban Wolfgang Ratkével, a kor híressé vált német pedagógusával is próbált kapcsolatba lépni és tőle segítséget kérni, de ez nem sikerült. A kereskedő De Geer üzletemberként gondolkozott, és felismerte Comenius tanainak a birodalomra - és saját gazdasági helyzetére - vonatkozó pozitív hatását. Comenius Svédországba utazott, ahol De Geer bemutatta őt az udvarnak (így például Johannes Matthiae, a még kiskorú Krisztina királynő nevelője is találkozhatott vele). Comenius a svédektől a Cseh Királyság segítését várta, a svédek pedig tőle megoldást az iskolarendszer megreformálására.

Mielőtt Comenius a birodalom iskolareformjába belevágott volna, megnyugtatták a lutheránus svéd püspököket, hogy Comenius nem kálvinista, hanem huszita, így nem álltak az ügy útjába. Azonban Oxenstierna sem értett egyet Comenius pánszofista ideájával, melynek lényege a nagy egységre és békére való törekvés volt. Ennek ellenére engedték Comeniust kibontakozni. De Geer fizette a költségeit, sőt ígéretéhez híven támogatta a cseh testvéreket is, így Oxenstierna megbízólevelével Comenius Elbingenbe elvonulva munkához látott (a mai németországi Elbingen akkor svéd terület volt).

De Geer pénzéért várta Comeniustól a reformtervezetet és a svédeknek szánt tankönyveket. Comenius nem tudta megértetni a svédekkel, hogy a szeme előtt az emberiség megjobbítása lebegett. A diplomáciai ügyek és eszmetársai boldogulása fontosabbak voltak számára, mint tankönyveket írni és egy idegen iskolarendszerbe belenyúlni. De Geer nem vette tudomásul ezeket a tényezőket, siettette Comeniust, nem volt elégedett vele. Mivel a kálvinistaellenes hullám ekkortájt csapott fel újra a Svéd Birodalomban, Comeniust megvádolták. Az 1644-re nagykorúvá érett Krisztina királynő 34 35

34 Leinonen, 1998.25-26. p.

35 Stigzelius, Laurentius (1598-1676), uppsalai érsek, egyetemi tanár, arisztoteliánus volt a rámista Johann Skyttével és Laurentius Paulinus Gothusszal szemben.