Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sarnyai Csaba Máté: Az erdélyi katolikus közösség gazdasági helyzetének változása az impériumváltás után, különös tekintettel az Erdélyi Katolikus Státus által kezelt vagyonrészekre
Az erdélyi katolikus közösség gazdasági helyzetének változása 85 annak tulajdonosa, csak birtokosa. A tulajdonos végig az állam maradt, így tehát nem igényelhető utána kárpótlás sem. A fentiek jogosságát igyekeztek történetileg is alátámasztani. Visszatekintésük során a feudális jogtörténeti tényeket polgári jogelvek szerint reinterpretálták. A klerikális és a liberális elképzelés közti különbség gyökere a feudális és a polgári tulajdonfelfogás közti lényegi eltérés. A feudális megközelítésben a lényeges a tényleges birtoklás, amelynek idővel jogkeletkeztető hatása van. így válhatott az ideiglenes beneficium örökölhető feudummá. Ezenfelül az egyházra még a visszaháramlási jog - a jus fiscalitatis - sem volt érvényes, mert csak a megadományozott egyházi személy veszíthette el adományát, de az továbbra is az egyház kezén maradt. Mivel a polgári tulajdonfogalom rendelkezés-centrikus, a liberális reformerek a törvényhozás által a rendelkezési jogot gyakorló nemzetet tekintették az egyházi vagyon valós tulajdonosának. Ebből kiindulva értelmezhették úgy, hogy a feudális adományozásban kapott birtok az egyháznak mint államhivatalnak szóló fizetés és költségtérítés, amivel a nemzet rendelkezik. A rendelkezésen alapuló polgári tulajdonfelfogás alapján elvileg sem lehetett eldönteni a problémát. Csorba László vallásalapra vonatkozó érvelését a tárgyalt vagyonrészekre is vonatkoztathatjuk: „A kezelő és a kedvezményezett kölcsönös kizárólagossága az államot is, az egyházat is megfosztotta attól, hogy a korabeli jogi normák szerint minden kétséget kizáróan bizonyíthassa saját tulajdonosságát. Hogy egészen pontosan fogalmazzunk: mivel nem léphettek túl saját koruk szellemi világának meghatározottságain, [...] számukra a valóságban éppúgy lehetett mindkettőé, ahogy egyiké sem a vallásalap, csupán azt nem állíthatták az adott pillanatban róla, hogy kizárólag az egyház vagy az állam kezében van. Egy korábbi korszak viszonyainak megfelelő összefonódottságban oszlott meg [...] mindazon jogosítvány, ami a polgári tulajdonviszonyok szabály- rendszerében kizárólagos érvénnyel csupán egy természetes vagy jogi személyt illethetett volna”.61 Az utóbb említett érvelést értelmezi újra a kortárs Kosutány Ignác: ,A magyar katholikus egyházi vagyon tulajdona és tulajdonjoga a mi modern jogi fogalmaink és felfogásunk kategóriáiba bele nem illeszthető. [...] Nagyban különbözik mindattól, amit a modern jogász tulajdon, tulajdonjog és birtok fogalma alatt ismer. [...] Mai fogalmaink szerint a magyar katholikus egyházi vagyon jogi fogalma nem construálható. Maradványa az egy régi és ma már letűnt időnek, amidőn azok a tényezők, amelyek a mai jogéletnek alaptényezői [...] még nem léteztek, vagy a fejlettségnek alacsony fokán állottak. Ellenben létezett olyan [...] mely ma már nem létezik. [...] A magyar egyházi vagyon csak részben tartozott és tartozik a magánjog keretébe, nagy része pedig átnyúlik a magyar államjog területére. Magánjog és államjog pedig egymással olyan összefüggésben állanak [...] ami minden modern meghatározást lehetetlenné tesz. Ez az oka annak, hogy a 61 Csorba, 1999.43. p.
