Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sarnyai Csaba Máté: Az erdélyi katolikus közösség gazdasági helyzetének változása az impériumváltás után, különös tekintettel az Erdélyi Katolikus Státus által kezelt vagyonrészekre
Az erdélyi katolikus közösség gazdasági helyzetének változása 79 alap,2« Teréz árvaházi alap,3° nyugdíjalap,28 * * 31 biztosítási alap.32 33 Ezek közül az 1868. február 9-re összehívott státusgyűlés szabályzatában nincs nevesítve a biztosítási alap és az elemi iskolai alap, közvetve azonban szerepelnek (ugyanis a tanítók fizetési alapját felsorolja),33 de az 1931. május 13-i szabályzat szövegében már megtalálhatók.34 35 Az 1581-es alapítólevél tanúsága szerint Báthory István erdélyi fejedelem a kolozsmonostori uradalmat - ami korábban a bencés rendé volt — a hozzá tartozó birtokállománnyal együtt a betelepülő jezsuitáknak adományozta. Célja ezzel „a katholikus érdekek előmozdítása” volt, „iskolában és iskolán kívül”.35 Miután a protestáns fejedelmek idején a jezsuitákat kiűzték az országból, a birtokok egy része először a kincstárhoz, majd magán- személyekhez került. I. Lipót megegyezett az erdélyi rendekkel, és ennek következtében 1693. április 9-i rendeletében engedélyezte, hogy a birtokokat visszavásárolják, és az egyházé legyenek templomok és iskolák fenntartása céljából, „örök tulajdonjoggal”. 1732-ben III. Károly október 15-i határozata révén alkalmuk nyílt az uradalom többi részének visszaszerzésére is, saját pénzükön, kárpótlás nélkül; így az összeg előteremtése nagy áldozatot követelt. Az uradalmat az 1744-es 8. törvénycikk alapján törölték a púra fiscalitasok (kincstári javak) sorából, így vált a jezsuita rend 1773-as feloszlatása után, uralkodói jóváhagyással, végül a birtok a Státus tanulmányi alapjának törzsvagyonává. Ennek alapját pedig az apostoli magyar királyi főkegyúri joga képezte, ez biztosította a királyoknak a katolikus vagyon feletti felügyeleti jogot.36 A hagyományos egyházi álláspont szerint - amit a tridenti zsinat szentesített - a katolikus egyház anyagi javainak legfőbb kezelője a pápa, nem képezi nemzet, állam vagy uralkodó tulajdonát, még ellenőrzési joguk sincs felette. A felügyelet joga az egyházmegyékben a püspököt illette meg. 28 Az ösztöndíjalap nem tér el jelentősen a tanulmányi alaptól, hisz mindkettő oktatási célokat törekedett szolgálni. Vagyonának jelentős részét a jezsuita vagyon tette ki, de - a többi alaphoz hasonlóan - ennek keretén belül is működtek egyéb alapítványok. 24 Az elemi iskolai alapot Mária Terézia hozta létre 1776-ban, azzal a céllal, hogy az általa szervezett elemi iskolák fenntartását szolgálja. 3° A Teréz árvaházi alap Mária Terézia adományára épült. 1770-ben ugyanis létrehozta a szebeni Teréz árvaházat. 3' A nyugdíjalap három részből tevődik össze: az elemi iskolák tanítóinak nyugdíjalapját I. Ferenc hozta létre 1808-ban, ehhez társult később a gimnáziumi tanárok és a Státus tisztviselőinek nyugdíjalapja. Mindhárom alapot a Státus vagyonának kell tekintenünk, melyek a nevükben jelzettek nyugdíját biztosították. 32 A biztosítási alap a kötelezett vagy jogosult biztosítottak (szerzetesrendek, káptalanok) befizetéseiből jött létre. Ez sem tekintendő a Státus tulajdonában lévő alapnak; olyan közös alapról van szó, amely az érintettek befizetéseiből jött létre, megszűnés esetén pedig a befizetések arányában osztandó szét. 33 Erdélyi Katolikus Státus Levéltára (továbbiakban: EKSL.) - Az Erdélyi Római Katolikus Státus Károlyfehérvárra 1868. február 9-ére egybehívott gyűlésről vezetett jegyzőkönyv VII. fejezete, a Státus közvagyonát tekintve. 34 Az Erdélyi Római Katolikus Státus 1931-ben leszögezett Működési Szabályzata. In: EKSL. Külön kezelt iratok. 1932. IV/4 h. 35 Az erdélyi katholicizmus. 1925.359. p. 36 Az erdélyi katholicizmus. 1925. 360. p.
