Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bűdi Regina: Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon
Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon Bűdi Regina Bevezetés Alábbiakban annak bemutatására törekszem, hogy Comenius milyen hatást gyakorolt a finnországi népművelésre, illetve a korabeli iskola- és oktatásrendszer fejlesztésére. Ezeket a hatásokat jól lehet érzékelni a finn pedagógiatörténet kiemelkedő személyiségének, idősebb Johannes Gezeliusnak a munkásságában. Északi rokonaink 17. századi kultúrtörténete kevéssé ismert Magyarországon, emiatt először röviden ennek a kornak a fontosabb mozzanatait kell érintenünk, az egyház és állam együttműködésének, a reformáció hatásának és a kor szellemi hátterének főbb jellemzőivel. Ezáltal talán jobban kirajzolódik az a miliő, amelyben az idősebb Gezelius igyekezett munkálkodni. Tanulmányom második felében Comenius Finnországra és Gezelius munkásságára gyakorolt hatását veszem górcső alá, és rámutatok a kettőjük közötti különbségekre is. Végül a teljesség igénye nélkül szólok Comenius magyarországi tevékenykedéseiről és a magyar iskolarendszerre tett hatásáról, amelyet összehasonlítok a Svéd Birodalomban végzett munkájával. Finnország az 1600-as években — történelmi áttekintés1 Finnország a 12. század közepétől svéd fennhatóság alatt élt. A keresztes hadjáratok eredményeként egyre több svéd érkezett a keleti területekre, s Finnország lassan beépült a birodalom szervezetébe. A kalmari unió 1523- as felbomlása után Svédország élére Gusztáv Vasa került királyként, Finnország pedig egyre szorosabban a Svéd Birodalom részévé vált. A17. század elejére a Svéd Birodalom nagy, az akkori európai politikát meghatározó birodalommá nőtte ki magát. 1611-ben II. Gusztáv Adolf lett a király, aki belső békére törekedett és megengedő nemzetiségi politikát alkalmazott, így a finnek is fejlődhettek a Svéd Birodalmon belül. A finn nyelvű írásbeliség ebben az időben fejlődött ki Agricola,2 Olaus Petri és a Gezeliusok hozzájárulásával. II. Gusztáv Adolf halála után Axel 1 E fejezethez a következő műveket használtam fel: Halmesvirta, Anssi: Finnország története. Debrecen, 2002. (továbbiakban: Halmesvirta, 2002.) 67-79., 90-92., 96-110. p.; Karonen, PETRI: Pohjoinen suurvalta Ruotsi ja Suomi 1521-1809. Helsinki, 2008. (továbbiakban: Karonen, 2008.) 236-243. p.; Lehtinen, Erkki: Hallituksen yhtenäistämispolitiikka Suomessa 1600-hivulla. Helsinki, 1961. (Historiallisia Tutkimuksia 60.) (továbbiakban: Lehtinen, 1961.) 107-109., 120-127., 145-150., 154-156. p.; Lehtonen, Tuomas M. S. - JOUTSIVUO, Timo: Suomen kulttuurihistoria I. Taivas ja maa. Helsinki, 2002 (továbbiakban: Lehtonen- JOUTSIVUO, 2002.); Luukko, Armas: Suomen historia VTII. (1617-1721). Porvoo, 1967. 261-262., 271-304., 322-333., 382-429., 464-488. p.; Zetterberg, Seppo: Suomen historian pikkujättiläinen. Helsinki, 1997. 223-234. p. 2 Mikael Agricola (1510 k.-i557): reformátor, bibliafordító, a finn irodalmi nyelv megteremtője, turkui püspök.
