Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Vaderna Gábor: Rudnay Sándor érseki beiktatásának irodalmi reprezentációja

Rudnay Sándor érseki beiktatásának irodalmi reprezentációja

43

nai konvent nevében küldött, bizonytalan szerzőségi! költemény egy antiki- záló jelenetbe foglalja ezt a megnemesülést:

„A’ Duna, Neptunnak felséges magzatja,

Esztergomnak alját vígan tsókolgatja.

A’ mosolygó P h oe b u s teijedtt fénnyel mutat A’ hiv Magyaroknak rózsa lepte utat Oda, hol tartatik olly pompás Ünneplés,

Mellyet réz táblára P h i d i á s vés.

Echó a’ völgyeknek lázasztó szózatja Esztergom’ vidékét vígan harsogtatja.

A’ szárnyas állatok multtán a’ gyász Télnek Felborzadtt mejjekkel vígan pihegtsélnek.

‘S valamint a’ szarvas fris forrásának örül,

Epesztő szomjúság vévén őtet körül,

Avagy mint örülünk a’ víg kikeletnek,

Midőn a’ Természet kellemi nevetnek:

Szint úgy most Esztergom örvend, hogy Jegyese Keblébe érkezett, kit régen kerese.”61

Ugyanakkor a beiktatásra érkező tisztelgések magától értetődően nemcsak a megtisztelt helynek szólnak, hanem a saját területüket is pozícionálják. Bokross János Miksa sissói plébános (ma: áisov, Szlovákia) például egyszerre több hely (Koros és Bajna) nevében is tiszteletét teszi,62 de ide számíthatjuk a különböző helyről és vidékről érkező papokat és papnövendékeket, akik nyilván saját egyházmegyéjük vagy esetleg iskolájuk képviseletét is ellátták.63 Ez igen sokszor azt is jelenti, hogy a versbe bele

61 Tisztelet oltár, mellyet fő méltóságú, ‘s fő tisztelendő Romai Sz. Birodalombéli hertzegnek Rudnai, és Divék-Ujfalvi Rudnay Sándornak, Magyar ország’ primássának [...], midőn Érseki Székibe iktattatnék Pünköst Havának 16-kán Tartozó Tiszteletének Tálogáúl emeltt a’ Csornai Convent. Győrött, é.n. [1820] 3-4. - OSZK 405.721.; 405.724.; 623.354.; 624.899. - Utóbbi példányba valaki bejegyezte Szabó Nepomuki János nevét, s az attribúciót Tóth Krisztina elfogadta. Igen ám, de az általunk is ismert Szabó Nepomuki János, későbbi esztergomi kanonok, ekkoriban még csak 15 éves volt, s nem tudni róla, hogy Csornára került volna. Lehetséges, hogy a bejegyzés inkább a korábbi possessort jelölte meg. A csornaiak később egy latin költeményt is küldtek, ennek attribúciója követte a magyar nyelvű versét, s ugyanúgy bizonytalan: Elegia honoribus celsissimi S. R. I. princeps D. D. Alexandri Rudnay [...] dicata dum ritu Solenni munus Archi-Episcopale adiisset Strigonii tertio decimo Calendas Junii. H.n. [1820.] - OSZK 623.351; Any. 1820 4°

62 Bokross, Joannes Maximilianus: Vota, celsissimo ac reverendissimo Domino Domino principii Alexandro a Rudna et Divék-Ujfalu, dum archi-episcopi Strigoniensis ac una Regni Hungáriáé Primatis dignitatem capesseret. In perennaturae filialis pietatis tesseram nomine districtus V. A. D. Nagy- Tapolcsanensis cecinit, dicavit, sacravit - Archi-dioec. Strig. Parochus Sissoensis die 16. Maji Anno 1820. Tyrnaviae, é.n. - OSZK 400.075; Any. 1820 4° (5 db.)

63 Az eddig idézetteken kívül: Honoribus celsissimi ac reverendissimi principis domini Alexandri de Rudna, et divék Újfalu [...] Die solennis Inaugurationis XVII. Kal. Junii oblatum a Regio Archi Gymnasio Jaurinensi. H.n. é.n. [1820.] - OSZK 405.305; 405.715; 624.920; Any. 1820 4° (2 db.); ORBÁN Lajos: Tisztelet koszorú, mellyet fő