Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Vaderna Gábor: Rudnay Sándor érseki beiktatásának irodalmi reprezentációja
40 Egyháztörténeti Szemle XVI/3 (2015) „Sed visa nullis praelia gentibus, Ancepsque Mars - nam quos modo Moscua Vidit triumphantes, eos mox Parisii gemuere victos Curis premebant pectora Caesaris, Clauso bifrontis numinis ostio Nihil morati ferre dulcis Vulneribus patriae medelam.”'*8 A tudós hazafi eszményéhez tartozik a tudós költemények sora. A győri diákok ezt csupán témaként említik, magát Rudnayt állítják be a tudományok embereként, ám feltűnően nagy ázott versek száma, melyek maguk is tudós apparátussal vannak ellátva, s bizonyos történeti, sőt mitológiai ismereteket magyaráznak el a tudós odaértett olvasónak (hiszen az a legtöbb esetben maga Rudnay volna). Ezekben az esetekben a vers tudós mivolta mintegy párbeszédet is kezdeményez az ünnepelttel, aki értelemszerűen partner e tudós társalkodásban. Debreczeni Attila a 18. század végének tudós hazafiságát négy elemben ragadta meg: 1) magyar nyelvűség; 2) műveltség; 3) műveltség pártolása; 4) magyar nyelv pártolásának ügye összekapcsolódik a haza felemelkedésének ügyével.49 Nem tagadván, hogy létezett olyan társadalmi-kulturális közeg, ahol a magyar nyelv primátusának problémája valóban kulcskérdése volt a kultúra művelésének, még itt is, 1820-ban magától értetődően van jelen egy sokkal archaikusabb tudományfelfogás, melyben a magyar nyelvűség kérdése szinte fel sem merül. Annyiban viszont közösek ezen elképzelések, s talán ezért sem túlzás, ha magam is átvettem a tudós hazafi megnevezést, hogy a műveltség, a műveltség pártolása és a műveltség által a haza felemelése, olyan gyakran előforduló elemek, melyek ugyanúgy a res publica litteraria eszményére építenek, mint a magyar nyelvet előnybe hozó változatok. A tudós hazafiság eszménye persze e tudósság perspektíváját szőkébbre vagy tágabbra is állíthatja - mind területileg, mind nyelvileg, mind társadalmilag. A költeményekben megjelenő különböző identitásformák épp azért érdekesek, mivel azok jelezhetik azt a célt, mellyel a tisztelgő átnyújtja művét a címzettnek. Domaniczky Antal magyar nyelvű költeménye például arról értekezik, hogy a haza visszanyerte fiát, azaz arra utal, hogy Erdélyből végre ismét az igazi magyar földre, saját hazájába lép Rudnay. „Viszsza adattál hát NAGY LELKŰ FÉRFI M i n é k ü n k, A’ K e g y e s É g jól látta Hazánknak hogy TE hibázol; Hálái most már tsak sies, o sies Mihozzánk! Noszsza tehát Árpád Nemzet Kiki minden erőből 48 Carmen [...] Domino Domino Alexandro a Rudna et Divék-Ujfalu [...] dum culmen sacrorum honorum conscenderet, pie dedicatum per oficiales bonorum archi- episcopatus Strigoniensis. Budaes, 1820. 3. - OSZK 405.408.; 618.485.; 627.076.; Any. 1820 4° (13 db.) 49 Debreczeni Attila: Tudós hazafiak és érzékeny emberek. Integráció és elkülönülés a XVIII. század végének magyar irodalmában. Bp., 2009.198. p.
