Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - BESZÁMOLÓK - Csécsei Gábor - Illés Kornélia - Kovács István: Pálosaink, a fehér barátok. Pécs, 2015. február 5.
Pálosaink, a fehér barátok 129 információkat osztott meg a kesztölc-klastrompusztai kolostorról, ahol 2013-ban került sor a káptalanterem teljes régészeti feltárására. Végezetül pedig a kolostori halastó kutatásával kapcsolatban osztott meg érdekes információkat a hallgatósággal. A következő, ugyancsak archeológiái témájú előadást Bencze Zoltán régész (osztályvezető, Budapest Történeti Múzeum) tolmácsolásában halhatták a résztvevők. Az évtizedek óta a budaszentlőrinci szerzetesház kutatását irányító szakember referátumában (Budaszentlőrinc, a középkori pálos főkolostor) a kolostor históriáját, valamint napjainkig tartó kutatástörténetét tekintette át. Az átfogó kép felvázolását a prezentáción bemutatott rajzok, ábrák, rekonstrukciók és fotók tették szemléletessé. A délelőtti szekció középkori tematikájú előadásainak sorát Fedeles Tamás (egyetemi docens, PTE) referátuma zárta. A késő középkori főúri devóció és a pálosok címmel megtartott prezentációjában lényegre törő tömörséggel tekintette át, hogy a késő középkori Magyar Királyság területén mely főúri családok, mikor, hol, mely céllal alapítottak pálos kolostorokat, milyen mértékben támogatták e magyar alapítású szerzetesi közösséget, s e magatartásnak melyek voltak a legfontosabb motivációs tényezői. Ez utóbbiak közül három főbb kategóriát emelt ki: az előkelők uralkodói mintakövetését, az alapítók-támogatók reprezentációs, valamint devocionális igényeit. A szimpózium délutáni ülésszaka két művészet- és építészettörténeti prezentációval vette kezdetét. Elsőként Baku Eszter művészettörténész (doktorjelölt, Budapesti Műszaki Egyetem) mutatta be Weichinger Károly és a pécsi Pálos templom és kolostor építése című rendkívül igényes prezentációját. Elsőként egy átfogó képet vázolt fel a 20. század első felének templom-építészeti stílusairól, majd pedig Weichinger Károly, Kossuth-díjas építész pécsi munkásságát ismertette. Mondandóját tervrajzok és korabeli fotódokumentációval tette szemléletessé, nagymértékben segítve annak befogadását. E témához szorosan kapcsolódott Prakfalvi Endre (tudományos kutató, Lechner Lajos Tudásközpont) beszámolója, aki Weichinger Károly és Pécs című előadásában mutatta be, hogy Weichinger miképpen nyerte el a pécsi pálos templom tervezési feladatait. Bemutatta továbbá az építési folyamatokat, és az elkészült templom jelentőségét Pécs városképében. Végül felhívta a figyelmet a Magyar Építészeti Múzeum Weichinger Károly munkásságával kapcsolatos gazdag anyagára, amely további kutatási lehetőségeket rejt magában. Egy rövid diszkussziót és szünetet követően, Bojtos Anita (doktoranda, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Eszmény és hivatás: pálosok a katolikus megújulásban című előadását hallhatták a konferencia résztvevői. A referátum betekintést nyújtott abba a nagyobb lélegzetű munkába, amely a magyarországi pálos szerzetesek koraújkori prozopográfiai adatbázisának összeállítását célozza. Ennek segitségével ugyanis részletes képet kaphatunk a szerzetesrend 17. századi újjáéledéséről, a katolikus vallásosság megújulásában játszott szerepéről. Néhány szemléletes példával illusztrálta az előadó az 1646 és 1652 között szerzetbe lépett rendtagok életpálya-típusait. Damásdi Zoltán (levéltárvezető, Pécsi Püspöki és Káptalani Levéltár) Pálos emlékek a Pécsi Egyházmegyei Levéltárban című prezentációjában
