Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ittzés Gábor: Szellemjárás a késő 16. századi német evangélikus teológiában. Visszatérhetnek-e a földre a holtak lelkei?

28

Egyháztörténeti Szemle XVI/1 (2015)

pedig teológiai doktorátust is szerzett ugyanott.33 A két korábbi könyvtől eltérően Garcaeus az egész művet a halál és feltámadás közti állapot tárgyalásának szenteli. A mintegy 300 octavo oldalt tartalmazó kötet 25 egyenlőtlen hosszúságú fejezetre tagolódik, amelyek közül a 14. foglalkozik azzal a kérdéssel, ,,[h]ogy a testtől elvált lelkek és szellemek hajlékukat újra felölthetik-e az utolsó ítélet előtt, és itt a földön ismét megjelenhetnek-e, láthatók és felismerhetők lehetnek-e”.34

Garcaeus kérdésfelvetése annyiban eltér a korábbiaktól, hogy a testbe való visszatérés lehetőségét is fontolóra veszi, ám ezt gyorsan el is veti. A fejezet azzal a tétellel indul, hogy az eltávozott lelkek az utolsó ítélet előtt nem térhetnek vissza a testükbe. Ez egy kis kitérőre is alkalmat ad, mert Garcaeus itt röviden értekezik az igazak és hamisak feltámadásáról. Ennek során feltételezi a lélek halhatatlanságát, és Melanchthon hatását tükröző álláspontot fogalmaz meg: a pogány filozófia eljuthat a lélek halhatatlanságának felismerésére, de a test feltámadásáról nem tud, és azzal nem is tud mit kezdeni.as Ezt követően tér rá voltaképpeni témánkra, a jelenések kérdésére. Ennek egyetlen bibliai példájaként Jézus megdicsőülésének történetét említi. Azt a lehetőséget, hogy Mózes és Illés a purgatóriumból tért volna vissza, megalapozatlansága miatt határozottan elutasítja. Júdás Makkabeus álma és Saul éndóri látogatása pedig egyszerűen szóba sem kerül az egész fejezetben. Saját tételét viszont igehelyekkel is alátámasztja-33 34 35 36 37

A következő lépésben azt a platóni elképzelést cáfolja, hogy a tisztább lelkek felemelkednek, de az alantasabb emberek lelke a sírok körül lebeg és szellemként látható.37 Melanchthon ebből azt a következtetést vonta le, hogy a pogány filozófusok joggal ismerték fel a lélek halhatatlanságát.38 39 * Garcaeus viszont határozottan elveti a platóni gondolatot, amellyel igehelyeket szegez szembe.a«

A bibliai alapok ilyenfajta áttekintése után Garcaeus a patrisztikus érveket sorakoztatja fel egy Tertullianus- és három Khrüszosztomosz-idézet formájában. A latin apologéta kifejezetten a testtől elszakadt lélek visszatértét cáfolja, mivel gondolatmenetének kontextusát a halottak feltámasztásának kérdése jelenti, és ebben az összefüggésben a test szolgál az isteni erő kézzelfogható bizonyítékául.4° Garcaeusnál ez úgy jelenik meg, hogy a

33 Életrajzához Id.: ADB. 8:370-371. p.; DBA. 1:368.362-377., 11:427.379-380., 111:280.391.

34 „Ob die Seelen vnd Geister vom Cörper getrennet / wider jre Hütten einnemen/für dem letzten gericht/vnd hie auff Erden widerumb erscheinen/gesehen vnd erkennet mügén werden.” GARCAEUS, 1573. L4V35 Vö. ITTZÉS, 2013. 63-65. p.

36 2Sám 12,23; Zsolt 88,11; Jób 7,9-10; Sir 38,21 és Fii 1,23.

37 Vö. Phaidón 8oc-8ld.

38 A Liberben a Tbazdőn-hivatkozás után közvetlenül következik a tanulmányom elején idézett szakasz. CR. 13:175. p.

39 Bölcs 3,1 és ApCsel 7,59.

4° Tertullianus, De anima 57. fejezet. - Ante-Nicene Fathers: Translations of the Writings of the Fathers down to ad 325. Ed.: Roberts, Alexander - Donaldson, James. 10 köt. (Reprint: Peabody, 1995.) Online: http://www.ccel.org/fathers.html - 2014. december. 3:234. p.