Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Debreceni Péter: Kereszténydemokrácia és sajtó a II. Lengyel Köztársaságban

Kereszténydemokrácia és sajtó a II. Lengyel Köztársaságban

81

A leginkább gazdasági kérdésekre koncentráló lap anyagi feltételei a sok hirdetőnek és a felügyelőbizottságban helyet foglaló bankok és vállalkozások képviselőinek (akik jelentős része Korfanty közeli ismerősei voltak) befolyása ellenére is instabil volt. Az újság példányszámát olcsó árával próbálták vonzóvá tenni, ám a kezdeti 40 ezer darab 1925 első felére 25-30 ezres átlagszám közé csökkent, mely az 1926-os gazdasági fordulat után tovább süllyedt, a kormányzat éles Korfanty-ellenes fellépéséinek betudhatóan 17-18 ezer körül volt, a harmincas évek közepén kb. 22- 25 000 között mozgott.*« A lap példányszámának csökkenésében komoly szerepet játszott az olcsó és gyorsan piacképessé váló „bulvárosabb” stílusú lapok megjelenése.

1925-től már fényképes illusztrációkat közöltek, a következő évtől heti jellegű mellékletet is kiadtak, ami mindenképpen fejlődésre enged utalni, hétköznap 6-8, vasárnaponként már 20 oldalon jelenve meg. Bár Varsóban befolyásuk relatíve kevésbé érvényesült, Krakkó mellett a fővárosban is volt részlegük, ténylegesen pedig a Felső-Szilézia nagyvárosaiban voltak széleskörűen reprezentálva és terjesztése kiválóan megoldva.96 A regionális koncentráltság több okra vezethető vissza. Katowice környékén és a sziléziai térségben döntő tényező volt, hogy Korfantyt komoly kultusz övezte a régióban vállalt mérvadó politikai és gazdasági szerepe miatt, melyhez kétségtelenül helyi, valamint társadalmi származása is releváns

a rybniki nyomdában készült, ami annak tudható be, hogy ezt a komoly tradícióval rendelkező nyomdát vette meg Korfanty lapja kiadásához. Innen vitte át Katowicébe, majd bankok részvételével újjászervezte a vállalatot és tőkéjét megemelték. A rybniki kiadó és nyomda már 1870-ben működött. DLUGAJCZYK, Edward: Oblicze polityczne

i wlasnosciowe prasy polskiej w województwie slqskim 1922-1939. Katowice, 1990. (továbbiakban: DtUGAJCZYK, 1990.) 64. p. Tőkeemelés többször is történt a társaságnál, mely komoly anyagi gondokkal küszködött a korszak során. Ennek oka volt a gazdasági válság és a hatósági represszió, mely számos indokolatlan adóval

sújtotta a „Slqskie Zaklady Graficzne i Wydawnicze »Polonia« SA” vállalatot, ami csak 1936 körül vált nyereségessé. A lap anyagi feltételeivel a szerző részletesebben

foglalkozik. Uo. 119. skk. p.

95 Burzynski, Jacek: Katowicka „Polonia” (1924-1939). Naklady, kolportaz, zasi^g,

oddzialywania. In: Kwartalnik Historii Prasy Polskiej, 1989. Nr. 3. (továbbiakban: Burzynski, 1989.) 44-46. p. Az egyes feldolgozásokban említett akár 50 ezer darabos

példányszámot a szerző túlzásnak tekinti, megjegyezvén, hogy az esetleges ünnepi

számok, a gazdasági konjunktúra idején, valamint kampányidőszakban nyomtatásba került számok magasabbak lehetettek. PACZKOWSKI, 1980. 57-58., 122. p. A lap példányszámáról eltérő adatok állnak rendelkezésünkre. A korszak teljes

sajtótörténetét feldolgozó Andrzej Paczkowski szerint a lap példányszáma a májusi fordulat után is 22-24 ezer körüli volt, míg a sziléziai sajtó történetét feldolgozó Edward Dlugajczyk 40 ezres darabszámról is írt, megjegyezvén, hogy egyes ünnepi számai, pl. az 1925. évi újévi szám a 75 ezret is elérte. Dlugajczyk, 1990. 67. p.

9* i * * * * 6 * * 9 Önálló részlegek: működtek pl. Sosnowiecben, Królewska Hutában, Rybnikben, Bielskoban. Dlugajczyk, 1990.67. p. Azok bővítéséhez ld.: Burzynski, 1989.46-47. p.