Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Debreceni Péter: Kereszténydemokrácia és sajtó a II. Lengyel Köztársaságban
Kereszténydemokrácia és sajtó a II. Lengyel Köztársaságban 73 vélték, hogy „a zsidóság számbeli túlsúlya következtében a lengyel nemzeti és állami javak érzékenyen szenvednek, a szociális és territoriális elhelyezkedésük, mindenekelőtt morális, politikai irányzatbeli és szociális elkülönülésük különösen káros a gazdasági, kulturális és morális érdekeinkre [értsd: lengyelségre] nézve”.62 A lengyel gazdasági és kulturális szféra támogatását szorgalmazták, előbbi szférában a kapitalista rendszer fokozatos átépítését a lengyel társadalmi- és magántulajdon bővítését, a lengyel ipar és kereskedelem fejlesztését. Egyes pontjaik egyértelműen párhuzamba hozhatóak az „endecja” követeléseivel és a gazdasági antiszemitizmus fogalmát merítették ki, lévén, hogy a (keresztény) lengyel lakosság helyzetbe hozását célozták - a zsidó állampolgárok kárára. „A lengyel társadalomnak és hatalomnak részt kell vállalni a tömeges zsidó kivándorlás realizálásában.”s3 A lengyel gazdasági tevékenység növeléséhez a szövetkezeti mozgalom támogatásában láttak kompenzáló erőt. A biológiai antiszemitizmus - akárcsak a többi politikai csoportnál - nem volt felfedezhető, sokkal inkább lelki és pszichológiai alapú diszkriminációt proklamáltak, de elutasítottak mindennemű radikális és agresszív fellépést. A zsidóságot idegen kultúrának és morálisan károsnak vélték a lengyel társadalom számára. Kifogásolták a szellemi szabadfoglalkozásúak közötti felülreprezentáltságukat.54 A zsidókérdést maga Korfanty a „történelem termékeként” kezelte, a zsidókban a „kapitalizmus megszemélyesítését” látta. Az általa preferált korporativ katolikus rendszer kiépítését a zsidó befolyás háttérbe szorítása nélkül nem látta kivitelezhetőnek, „a »káros zsidó befolyást« és a »zsidó elveket« a keresztény lelkülettel egyetértésben kívánta kiküszöbölni”, a hitlerista „receptet és a »zsidókérdés« megoldásának metódusát határozottan elítélte”. Korfanty úgy vélte, hogy a zsidó népesség jogainak arányban kell lennie a korporativ Lengyelország határain belül az „állam és a társadalom iránti kötelezettségeikkel, valamint az áldozatkészségükkel a közjó javára”.55 A zsidóellenes beállítottság a „chadecja” sajtóján keresztül is érezhető volt, mely a zsidó sajtó figyelmét is felkeltette: a Nasz Przeglqd már 1930- ban a „chadecja”-t egyenesen a fasizmus követőjeként jellemezted6 Az 52 53 54 55 * * * 52 Leczyk, 2006.461. p. 53 Korfanty, 1992. 317. p. Hivatkozza a Polonia 1937. október 23-i számát, röviden a kérdést érinti még: Przybylski, 1972. 201. p. 54 Grabon, Agnieszka: Problematika zydowska na lamach prasy akademickiej w okresie mi^dzywojennym. Krakow, 2008. 30. p. Ld. még: Majchrowski, 1984. 45. p. 55 Orzechowski, 1975. 363. p. s6 MANKO, Slawomir: Polski ruch ludowy wobec Zydów. Warszawa, 2010. 316. p. A munkájában hivatkozza az Nasz Przeglqd 1930. július 12-i száma 3. oldalán megjelent cikkét.
