Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kelemen Dávid: Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése
Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése M mellett foglaltak állást az egyházmegye augusztusi tanácskozásán is. Kézenfekvő megoldásként javasolták, hogy közmegegyezéssel megállapított deputátummal kell azt megváltani, mivel „a termesztményekbeli jövedelem biztosb a változó értékű pénznél, és a hívek amazokat, mellyek birtokukban vannak, könnyebben meg is adhatják”. Ennek beszedése és meghatározott időben való kiadása a községi elöljáróság feladata lenne.127 A papi nyugdíjalap kérdésében a kerületek általános óhajaként fogalmazódott meg, hogy7 betekintést nyeljenek a pénzügyekbe: „még is legyen szabad kérdezni, hogyan áll a’ megyei pénztár?”128 Némely districtus erősebb hangot ütött meg: „Követeli az esperesség: hogy valamennyi nyugdíjas számadások, a’ Kelcz-féle alapítvány eddigi számadásai jelen állapotja és ezutáni kezelése az egész megyével közöltessenek.”129 * 131 * 133 Egyetértés alakult ki abban, hogy „az Úr szőlőjének munkálásában megfáradt” lelkészek kapják meg az őket illető, tisztességes ellátást. Ha az erre a célra létrehozott alapítvány elégtelen volna, kötelezni lehetne az egyházmegy'e papjait, beleértve a megyéspüspököt is, hogy7 jövedelmeik meghatározott százalékát áldozza fel,180 nagyobbrészt azonban önként is készek voltak erre a célra adakozni.«1 Több kerületben 400 pengőforintot javasoltak évi nyugdíjnak, a magyaróváriban hatszázat, a nezsideri esperességben pedig a lelkészek részére 500, a segédlelkészeknek pedig 300 forintot legalább biztosítottak volna.«2 Sokan méltatlannak tartották, hogy „az erkölcsileg megrótt egyénekkel”, „kik fenyíték alatt vagymak”, a nyugalmazott papok egy7 fedél alatt lakjanak, mert ez egyrészt rájuk nézve, másrészt az egész egy7házi rendre nézve is megalázó.«3 Ugy7anis egy épületben laktak az ún. deficiensekkel, akikről a házat deficientia-háznak (domus deficientium sacerdotum) is nevezték.«4 Mielőbb megoldást kell találni a problémára: a nyugdíjas papok illő ellátásban részesítve, „ki-ki ott, azokkal és úgy7 töltené el öreg napjait, a mint neki tetszik”, a deficiensekre nézve pedig „legczélszerűbbnek ítélvén azoknak valamelly szigorúbb 127 GyEL. I.i, 15. A megy ei tanácskozás jegyzőkönyve. Piszkozat. 128 Egyöntetű kívánság volt ez a kerületek részéről, és valamennyi jegyzőkönyvben megtalálható. Idézet: GyEL. l.t. 15. 13. Locsmándi II., 1848. augusztus 10. 12,7 GyEL. I.i. 15.10. Magyaróvári L, 1848. július 10. ‘3° Gy7EL. I.i. 15. 15. Széplaki II., 1848. augusztus 9, 131 Kapuvár, Szany, Moson, Kis- és Nagymarton, Nezsider, Győri közép, Csepreg, Szentmárton, Féltorony. >32 GyEL. I.i. 15. 18. Kisbéri L, 1848. június 26.; 4. Soproni L, 1848. július 11.; 2. Győri közép II., 1848. augusztus 3.; 14. Csepregi II., 1848. augusztus 1.; 10. Magyaróvári L, 1848. július 10.; 8. Nezsideri L, 1848. június 27. 133 GyEL. I.i. 15. Győri alsó I. és II., 1848. június 26. és augusztus 8.; 15. Széplaki II., 1848. augusztus 9. ‘33 BEDY Vince: A győregyházmegyei papnevelés története. Győr, 1937. (Győregyházmegye múltjából, II.) 389. p.; UŰ: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. (Győregyházmegye múltjából, III.) 458. p.
