Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kelemen Dávid: Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése
Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése 49 buzdítására, és sz[ent] hivatásuk pontosabb vezetésére, ha a’ megyei Főpásztor vasárnapokon hol egyik, hol másik plébánust tudta nélkül is a’ templomban meglepné, ’s beszédjét kihallgatná. ”93 Néhány kerületben a lelkipásztorkodó papság önképzését is fontosnak tartották. A féltoronyiak szerint más egyházmegyék példáját követve célszerű volna „időről-időre megfejtendő egyházias kérdéseket kitűzni”, a magyaróváriak pedig ezen túlmenően azt is jónak látták, hogy negyedévenként „kerületi gyűlések, tudományos értekezés végett tartassanak, a’ hol egyik vagy másik valamelly eleve kitűzött Theologiai kérdésről tudományos és korszerű előadást tartson, ’e kölcsönös, barátságos vitatkozás után az eszmék kicseréltessenek, s tisztuljanak”.94 A megyei jegyzőkönyvben megfogalmaz-ták, hogy a „mostaninál czélszerűbb Breviáriumot” kívánnak kezükben látni. Ez az óhaj egyes kerületek beadványában is szerepelt. A szanyi gyűlésen „gyökeres javítását s czélszerűbb alakítását” sürgetik, a kapuvári kerületben pedig részletesen meg is indokolták, miért lenne erre szükség: nagyobb helyeken a lelkipásztori teendők általában egész napját betöltik az egyházi embernek, ,,a’ hosszú Zsoltárok, és Leczkék éjfél utánra maradnak, és a’ jó szívű lelkész - ha alhatik mégis - álmában is azokkal vesződik!” Továbbá: „Kiváltképpen az Énekek énekei sokszor a fiatalabbak képzelődéseit mosolyra indíttyák - hanem egyszer-másszor olly homályosak, hogy azok megmagyarázásában a’ tanárok is törölgették homlokokat. [...] Nem volna tehát czéliránytalan egy vasár-ünnepekre, és más alkalmakra áhítatos imádságos könyvet - talán anyanyelveken - kiállítani, és azt hozzá vévén az olvasót is használni. ”95 A tridenti zsinat határozata értelmében a Breviárum végzésénél csak a latin nyelvet szabad használni,96 s ezért inkább a zsolozsma reformját vagy kiváltását javasolták. Az egyházi fegyelem kérdéskörén belül került tárgyalásra a papság életmódjára vonatkozó két elvi állásfoglalás: nevezetesen a papi ruházat és a cölibátus kérdése. Utóbbi szintén azok közé tartozik, amelyről a nemzeti zsinatnak nincs joga dönteni, véleményalkotásra, javaslattételre azonban van lehetősége. Bár a zsinat történetében a cölibátus kérdését szokták a legnagyobb botránykőnek minősíteni,a győregyházmegyei tanácskozáson 93 * 95 * 97 * * 93 GyEL. l.i. 15. 14. Csepregi II., 1848. augusztus 1. w GyEL. I.i. 15. 9. Féltoronyi II., 1848. augusztus 8.; 10. Magyaróvári I., 1848. július 10. 95 GyEL. I.i. 15.17. Szanyi I—II., dátum nélkül. ; 16. Kapuvári II., 1848. augusztus 8. 96 Tamási, 2013.107. p. 97 Tamási, 2013. 163. p.; Sarnyai Csaba Máté: A radikális alsópapság követelései és az egyházi vezetés reagálása 1848-ban. In: Egyház és politika a XIX. századi Magyarországon. Szerk.: Hegedűs András - Bárdos István. Esztergom, 1999. 57—82. p., 69. p.
