Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kelemen Dávid: Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése
Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése 31 9. Az egyházi javak, birtokok, és alapítmányok iránti minden törvénytelen intézkedések, és amazoknak az alapítók szándokával ellenkező czélrai fordíttatása ellen ünnepélyes tiltakozás jelentessék ki. 10. Tárgyaltassék, és határoztassék el: mily befolyás engedtessék minden plébániában a világiaknak a helybeli kegyes alapítmányok kezelése, egyházi épületek, nevelés és erkölcsösségrei felügy elésbe.” A nemzeti zsinatot előkészítő egyházmegyei zsinatokra történő felkészülésben egyszerre hatott a váci egyházmegye felhívása az egyházmegyei vezetők részére, és a budapesti papság beadványa az esztergomi helynök- nek, amely a sajtóban is megjelent. A zsinati terv megfogalmazódását követően, miközben az alsópapság igyekezett a tárgyalásoknál saját törekvéseinek is érvényt szerezni, az országosan egységes szempontok szerint kialakított zsinati rend segítségével a felsőpapság csak az általa javasolt pontokat szerette volna megvitatni. A püspöki kar megállapodott Eötvös József kultuszminiszterrel, hogy az esetleges felfordulások elkerülése érdekében megyei zsinatokat és zártkörű megbeszéléseket is célszerű tartani. Mivel az alsópapság követelőzése előrevetítette annak lehetőségét, hogy esetleg lázongás fordulhat elő, ezért az alulról jövő reformok radikalizmusát látva, az egyházmegyei zsinatok helyett csak egyszerű tanácskozásokra hívták össze a papságot.6 A Győri Egyházmegyében is kibontakozott az alulról jövő kezdeményezés.7 A tíz pont győri kezdeményezésén kívül további sajátosság, hogy az első körlevélre a féltoronyi kerület nem 10, hanem 12 pontos javaslatot terjesztett be: a 11. pontban a kegyuraság kérdését terjesztették fel, az utolsóban pedig azon sérelmükről számoltak be a főpásztornak, hogy Moson vármegye az egyháziakat is besorozta a nemzetőrségbe, akik „a besorozásnak egyházi törvényeik által akadályozva meg nem felelhetnek”, és az egyházi szelídséggel, illetve papi hivatásukkal sem tartják összeegyeztethetőnek a fegyveres katonai szolgálatot.8 A káptalani helynök első körlevelére az esperességek papsága megvitatta a tervezett pontokat. A dokumentumokból kitűnik, hogy bizakodó reménnyel várták az egyházmegyei tanácskozmány, illetve a nemzeti zsinat összehívását. Mosonból arra kérték a káptalani főhelyettest, hogy „más egyházmegyék példáját követve a minél előbb tartandó megyei zsinatunk iránt kegyesen rendelkezni méltóztatnék”.9 A szentmártoni kerületben a kitűzött pontokat „köz tanácskozás alá vévén, annak tartalmát szívok’ mélyéből eredettnek érezve, minden kitelhető, ’s leg erélyesb pártolással tevék magukévá”.10 Hasonló véleményen voltak a nezsideri kerületben is.11 Július 10-én 6 Tamási ZSOLT: Az 1848-as erdélyi egyházmegyei zsinat. Bp., 2013. (továbbiakban: Tamási, 2013.) 26-27. P- A budapesti papság követelésére: Zakar Péter: Isten és szabadság 1848/49-ben Magyarországon. In: Századvég, 2001. 21. sz. Online: http://www.c3.hu/scripta/szazadveg/21 - 2014. december. 7 GyEL. I.i. 15. A széplaki kerület levele, 1848. június 20.; 9. Győri közép I., 1848. június 27. 8 GyEL. I.i. 15. 9. Féltoronyi I., 1848. június 19. » GyEL. I.l. 20. (= Correspondentiae cum Gubernio, 1847-1849.) A mosoni kerületi papság levele, 1848. június 13. 10 GyEL. I.l. 20. A szentmártoni kerület 1848. június 20-án kelt levele. " GyEL. I.l. 15. Nezsideri L, 1848. június 13.
