Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kelemen Dávid: Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése
Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése Kelemen Dávid A magyarországi római katolikus egyházmegyék a 19. században az egyházmegyei zsinatok mellett a nemzeti zsinatok megtartását is igényelték. A század elején Rudnay Sándor hercegprímás szükségét látta egy átfogó belső reformnak, a kezdő lépések megtételére azonban csak esztergomi érseki kinevezése után nyílt lehetősége: 1822-ben Pozsonyban tartandó nemzeti zsinatot hirdetett. Újabb zsinat összehívásának gondolata 1848-ban merült fel, a pozsonyi törvénykezés egyházat érintő pontjai önvédelemre sarkalltak, s ezzel párhuzamosan a forradalmi hangulat hatására a radikális változás lehetősége is körvonalazódott. A zsinati munkálatok megindultak, és az egyes egyházmegyék megszervezhették az előkészítő tárgyalásokat, a politikai helyzet következtében azonban már nem volt lehetőség a nemzeti zsinat megtartására.1 Az egyházmegyei zsinatok és a tanácskozásra kidolgozott esperesi kerületek előkészítő jegyzőkönyvei gazdag forrásanyagot tárnak a kutató elé. Egyrészt betekintést engednek a Magyar Katolikus Egyház és az egyes egyházmegyék életébe, problémáiba és törekvéseibe, másrészt e dokumentumokban az alsópapság nyugtalansága, a kor forradalmi hangulata is tetten érhető, gondoljunk például az anyanyelviség kérdésére.2 3 A zsinat meghirdetése a Győri Egyházmegyében A győri egyházmegyei tanácskozmány annyiban volt sajátos, hogy a püspök váratlan halála következtében a káptalani helynök bonyolította le a zsinattal kapcsolatos ügyintézést. Sztankovics János 1848. március 7-én hunyt el, a forradalom és szabadságharc alatt a püspöki szék betöltetlen maradt. Az új főpásztor, Karner Antal csak 1850-ben vette át az egyházmegye kormányzatát.3 Sztankovics halálát követően Dresmitzer József káptalani helynök kormányozta az egyházmegyét, s 1848. március 15-én a papság bizalmába ajánlotta magát.4 A május 24-én kelt 1 TAMÁSI Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében. In: Egyháztörténeti Szemle, 2014. 2. sz. 25-44. P-> 25-27. p. 2 Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München, 1973. (továbbiakban: Hermann, 1973.) 424. p. 3 Szabó Tamás: A Győri Püspökség története a 16. századtól napjainkig. In: A Győri Egyházmegye ezer éve. Szerk.: Kiss Tamás. Győr, 2000. 37-49. p., 43. p. 4 Győri Egyházmegyei Levéltár (továbiakban: GyEL.) I. 1. (= Püspöki levéltár. Egyházmegyei Hatóság iratai. Vegyes egyházkormányzati iratok, XVIII-XX. század.) 15. (= Currentales, 1847-1851.) A körlevél fogalmazványa: 366. sz.
