Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zádorvölgyi Zita: Felekezeti élet a tizenhárom amerikai gyarmaton a 18. században

20

Egyháztörténeti Szemle XVI/2 (2015)

gében. A másik, új-angliaiak, angolok és wales-iek alkotta tábor ellenben csak a vizsgált és hitelesített megtérési élménnyel bíró híveket sorolta a megtértek közé, és másokat kizárt az úrvacsorából.41 42 43 A presbiteriánus templomok a közösségi ügyek feletti ellenőrzés szerveként is funkcionáltak, a hívektől megtagadhatták a gyülekezeti tagságot, a keresztelést és az úrvacsorát.

1738-ban a philadelphiai zsinat határozatot hozott, hogy a lelkészek kizárólag európai egyetemi végzettséggel, vagy a Harvardon és a Yale-en szerzett fokozattal kaphatnak engedélyt, hogy prédikátorként tevékenykedhessenek. ^3 A rendelkezés előzményei közé tartozott, hogy az edinburgh-i egyetemen tanult, eredetileg anglikán lelkészként prédikáló, 1718 óta amerikai presbiteriánus lelkipásztor, William Tennent (1673-1746) 1730 körül létrehozta a Log kollégiumot,44 45 egy mindössze egy helyiségből álló iskolát, ahol fiatal prédikátoijelölteket képzett. Az 1730-as években mindvégig működő intézményről kevés forrás maradt fent, de tudjuk, hogy Tennent körülbelül húsz diákjából sikeres evangélista lelkész vált, egyikük, Samuel Finley (1715-1766) a Tennent-féle iskola utódjának tekintett New Jersey-i kollégium (a későbbi Princeton) elnöke lett. Egy másik kitűnő hallgató, Sámuel Blair (1712-1751) maga is iskolát alapított, és William Tennent fia, Gilbert Tennent (1703-1764) a középső gyarmatok újjáéledési mozgalmában játszott fontos szerepet.«

A kvékerek

A presbiteriánusok mellett a középső gyarmatokon élő kvékerek egy olyan nem protestáns, az igazi kereszténységhez való visszatérést valló disszenter csoport tagjai voltak, amely a 17. század közepén, az angol polgárháborút követően alakult ki, és Angliában, illetve Wales-ben tett szert számottevő népszerűségre. Alapítójuknak George Foxot (1624-1691) tekintették, aki mind az anglikán, mind a nonkonformisták tanításait elvetette, és a lelkészek Isten és hívő közti közvetítő szerepe helyett a „belső fény” fontosságát kezdte hangsúlyozni: azt hirdette, hogy az egyén önmaga is képes Krisztus közvetlen megtapasztalására. Az 1660-as években megindult a blaszfémiá- val vádolt felekezet üldözése, amely elől a hívek az amerikai gyarmatokra menekültek.

41 Tracy, 1845. 60-61. p. 1745-ben a felekezeten belüli ellentétek egyházszakadáshoz vezettek, a philadelphiaival szemben létrejött a New York-i zsinat, majd a kettő a feszültség elmúltával 1758-ban újra egyesült.

42 Bonomi, 2003.133-137. p.

43 Az új jelöltek hittudományi felkészültségét és spiritualitását egy zsinati bizottság vizsgálatának vetették alá. Bonomi, 2003.139. p.

44 Tract, 1845. 62-63. p.

45 Bonomi, 2003.139-142. p.