Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zádorvölgyi Zita: Felekezeti élet a tizenhárom amerikai gyarmaton a 18. században
Felekezeti élet a tizenhárom amerikai gyarmaton a 18. században A lelkészek és a prédikálás szabadságát korlátozta, hogy az egyházat állami támogatásból (az állam által engedélyezett adó kivetéséből) tartották fent, ami egy másik kérdést is felvetett: ha a templom fenntartásában az egész közösség részt vett, akkor helyes-e, ha az egyházi ügyekben csupán a tényleges tagoknak és a lelkészeknek van döntési joga.28 A másik problémakört a nem kongregacionalista vallási csoportok adózása jelentette, amelynek megoldásaként az 1720-as évektől az Új-Angliában (továbbra is csak tolerált) anglikánok, baptisták és kvékerek az általuk fizetett adót a saját gyülekezeteik javára használhatták fel, viselhettek hivatalokat, és látogathatták az oktatási intézményeket.29 Ha külön-külön vetünk egy pillantást a vidéki, mezőgazdaságból élő, a városi, valamint a határterületeken élő lakosság viszonyára az egyházakkal, alapvetően különböző gyülekezeti igényekkel találkozunk. A kis farmok tulajdonosai becsülték a legtöbbre a társadalmi egységességet és az állandó értékek jelentette stabilitást, amiben a közösségi templomnak központi szerep jutott. Egy-egy település praktikusa« és anyagi okok miatt egynél több templom fenntartására a korai időszakban képtelennek bizonyult volna, ami Új-Anglia felekezeti homogenitását eredményezte. Az 1730-1740-es évekig a városok81 jelentőségét nem a méretük, hanem vegyes lakosságuk és gyarmati központ-jellegük határozta meg, valamint, hogy' az újság- és könyvkiadás centrumaként működtek. A változásokra nyitottabb, a különböző denominációkkal toleránsabb városok széles társadalmi rétegei mutatkoztak fogékonynak az első nagy' ébredés kínálta, új típusú vallásos élményre. A másik oldalról nézve, a városok a prédikátoroknak nemcsak széles és az újdonságok megvitatására alkalmas közönséget, hanem nyilvánosságot is biztosítottak. Az újságok vitathatatlanul óriási szerepet játszottak a szétszórt „ébredések” felekezetek felett álló mozgalommá szervezésében.82 A kialakulás folyamatában lévő, és ennélfogva a társadalmi rend megszervezésében újításokra hajlamos határmenti települések közösségi életének kialakulásában a vallási újjáéledés rendkívüli jelentőséggel bírt. A falvak a kezdeti időszakban az anyagi nehézségek miatt gyakran nem tud28 Heimert, Alan: Religion and the American Mind from the Great Awakening to the Revolution. Harvard University Press, 1966. 205. p. w Bailyn, 1981.136. p. 3° A lelkészekre az egyes települések vitás ügyeiben döntőbíróként tekintettek. Bt ms 1 t i •- Van De We: krinu. i<rt>. 17. p. 3' A 18. század első évtizedeiben kevesebb, mint a lakosság 10%-a élt kétezer fősnél nagyobb városokban. Bostont körülbelül tizenhatezren lakták, Philadelphiát tizenháromezren, New Yorkot tizenegyezren, Charlestont hatezer-nyolcszázan. Btmsied-Yan DkYVeikking. 1976 9. p. 3» BuMsrho - Van De Wi i kkinc. 197(1.9-13. p.
