Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Baros-Gyimóthy Eszter: Felekezetiség és társadalmi identitás
Beszámoló 159 többség, felekezetiség, vallásosság, magyarság. Felekezeti és nemzeti identitás kapcsolata a református középiskolások között c. előadásában. A kárpátaljai református közösségből a szovjet vezetés parancsára több tízezer főt deportáltak malenkij robotra és számos lelkészt ki is végeztek. Az elhurcolt lelkészek között volt az 1930-as évek végén életre hívott belmissziós egyesület, a Napkeleti Baráti Kör több tagja is, akik 1947-ben levelet írtak Sztálinnak a fennálló helyzetről és a jövőről. A rendszerváltás után sok magyar és református gyökérrel nem rendelkező hívő lakos is csatlakozott az újjáépülő református egyházhoz. Az egyháznak tehát új identitás megfogalmazására volt szüksége, ugyanakkor vitathatatlan feladata volt az is, hogy a református közösségeknek segítsenek emlékezni a saját múltjukra. A történteknek két narratívája van: az egyik a mártír lelkészeké, akik „halkan” hittek; ez a vallásosságra alapoz. A másik a fiatal lelkészeké, akik a kálvini ellenállási jogra hivatkoznak. Az előadó által meginterjúvolt református fiatalok többsége nem osztotta a fiatal lelkészek nézeteit, és feltételezhetően felnőve is hasonlóan fognak a múltban történetekről vélekedni. Kunt Gergely (Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézet) „Te elfuserált úrilány!” A szocializáció hatása a felekezeti és a társadalmi identitásra a kitelepítés alatt c. előadás révén egy családjával Tiszaföldvár- ra kitelepített tinédzser lány naplójába, világába pillanthat-tunk be. Somlay Gizella apja, Somlay Zoltán tábornok volt, akit 1947-ben 15 év GULÁG-ra ítéltek. A titokban írt naplóba „Gizkó” 1951 júniusától 1953 februárjáig vezette gondolatait. A család mindent elveszített, de magukkal vitték az értékrendszerüket és hitüket. A lázadó korban lévő lány viszonylag szabadon értelmezte az egyházi szabályokat, de nem tudta elfogadni az ateizmust sem, noha a hagyományos vallásosság - például a gyónás - ellen is tiltakozott. Amikor 1952 szeptemberében az a hír terjedt, hogy meg fogják őket ölni, „Gizkó” lajstromba vette elkövetett bűneit. Arra is ügyelt, hogy úrilányhoz mérten viselkedjen, mert különben megszólják. A kitelepí- tettekből álló közösségben az általuk képviselt normák megerősödtek - vélekedett Kunt Gergely. A politika visszaszorította az egyházat, és így a vallásosságot egy másik színtérre tolta át. Az egész napos konferenciát a szervezők, V. Balogh Judit és Tóth Árpád összegző gondolatai és köszöneté zárta mind az tanácskozásnak otthont adó gimnáziumnak, mind a résztvevőknek. (ism.: Baros-Gyimóthy Eszter)
