Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Molnár Sándor Károly: In memoriam Ladányi Sándor (1937-2014)
148 Egyháztörténeti Szemle XVI/1 (2015) ungarisch-siebenbürgische Protestantismus und die Wiener Regierung zur Zeit Maria Theresias c. kutatási projektben vehetett részt. A rendszerváltást követően vendégoktatója volt több budapesti felső- oktatási intézménynek. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Neveléstudományi Tanszékén 1991 és 1998 között tartott speciális kollégiumot „A református iskolák - iskolaügy története” meghirdetett témával. A Magyar Demokrata Fórum pártalapítványa, a „Haza és Haladás” Alapítvány Kölcsey Akadémiája által indított újságíró iskolában 1992-től előadássorozatot tartott a református egyház történetéről. A Budapesti Műszaki Egyetem Társadalomtudományi Intézete keretében 1994-től felkérést kapott egyháztörténeti előadások tartására. Ladányi Sándor egyháztörténészi munkássága négy jól elkülöníthető téma köré csoportosítható: (1) A rendszerváltozásig jobbára a 18. századi protestáns egyháztörténettel foglalkozott. (2) Az 1990-es évek második felétől egyre inkább fordult a rövid huszadik század magyar köztörténeti fordulópontjai idején szerepet vállaló magyar református lelkészek tevékenysége felé. (3) Az 1970-es évektől folyamatosan foglalkozott peregrináció-történettel. (4) Lexikont is szerkesztett, és szócikkekhez adatokat gyűjtött, elsősorban lelkipásztorok életrajzai kapcsán. Levéltárosként az 1970-es években többek között a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Levéltárában őrzött iratok segédleteit állította össze A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke, A Dunamelléki Református Egyhcizkerület Ráday Gyűjteményének kéziratkatalógusa: 1850 előtti kéziratok címmel. A Dunamelléki Református Egyházkerület levéltárosaként nyitva állt előtte a lehetőség, hogy a Ráday család és azon belül Ráday Pál munkásságát alaposan, primer forrásokra támaszkodva dolgozza fel. Publikációinak jelentős részét így Ráday Pál (közéleti tevékenysége, kegyességi lelki élete) és a 18. századi magyar protestáns egyháztörténet alkotják. Mindkét kisdoktori értekezésének gerincét képező forrásokra ezen időszak alatt talált rá. Ezzel a II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc és az azt követő évtizedek alaposabb tanulmányozását végző köztörténészek csoportjához csatlakozott. Oktatói tevékenységének kezdeti időszakában tovább folytatta a 18. századi magyar protestáns egyháztörténet forrásainak feltárását, közreadását. A rendszerváltozást követően egyre nagyobb figyelem irányult az egyháztörténetre, különösen is a magyar egyháztörténetre. Ladányi Sándor számos konferencián mutatta be a magyar református egyháztörténetet, kiemelten a diktatúrák alatti lelkipásztori és világi egyházvezetői tevékenységek értékelését. A II. világháborút követő egyházkormányzókról hiánypótló életrajzi tanulmányokat készített el. Levéltári kutatásainak eredményeit tanulmányokban adta közre, elsősorban egyházi szaklapokban. Kiemelten foglalkozott az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó események feltárásával és értékelésével. E témához kapcsolódó írásai az 50. évfordulóhoz igazodva önálló kötetbe rendezve jelentek meg A magyarországi református egyház 1956 tükrében címmel a Mundus Kiadó gondozásában. A modernkori református egyháztörténet iránt érdeklődő kutatókat segítette, támogatta. Egyháztörténeti szemináriumi óráinak visszatérő eleme volt a külföldi egyetemjárások feltárása és eredményeinek értékelése, azaz a peregrináció- kutatás. Ezzel kapcsolatos tudományos és személyes élményeit mindig
