Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: A magyar katolicizmus és az „igazi demokrácia” 1945-46-ban

112

Egyháztörténeti Szemle XVI/1 (2015)

A múlt okán érte határozott bírálat Mihalovics Zsigmondot, Közi- Horváth Józsefet, Czapik Gyulát és Nyisztor Zoltánt, az Actio Catholica* 6? vezető pozíciókat betöltő papjait. A háború előtt „Wolff-párttag” Mihalovics 1932 és 1948 között az AC országos igazgatója volt. Hajdani politikai karrierjének jele, hogy a Keresztény Községi Párt képviseletében lett Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának tagja, majd 1942-ben törvényhatósági küldöttként „bizonyos értelemben pártemberként” került a felsőházba.70 Noha a külön univerzumot alkotó budapesti politikai életben végig szociális és egyházi kérdések kötötték le, pártja antiszemita szólamaitól nehéz lehetett elvonatkoztatni. Az „imrédysta” Közi- Horváth József 1935-től az AC országos főtitkára. 1939 májusában az Egyesült Kereszténypárt országgyűlési képviselőjeként mandátumot nyert, de Serédi Jusztinián bíboros kérésére lemondott a magyar Katolikus Akcióban vállalt feladatköréről. A hivatásrendi szervezkedés egyik fő pártolója. Számos kis brosúrát írt. Az Örök vezérünk: Szent István c. röpirat egyes fejezetei (Csak keresztények és csak keresztény szellemben irányíthassák a magyar életet; Zsidószellem helyébe keresztény szellemet; Nem lehet keresztény Magyarországról beszélni a gazdasági és társadalmi rend megújítása nélkül) a bennük nyíltan hangoztatott zsidóellenesség miatt nehezen legitimálható.71 Az is igaz azonban, hogy 1944. március 22-én a Képviselőházban egyedül ő szólalt fel a német megszállás ellen. Katona Jenő nagyfokú ellenszenvének egyik alanya Czapik Gyula. Az Actio Catholicaban elsőként a hitbuzgalmi és erkölcsvédelmi szakosztály elnök- helyettese (1938—1940), majd a sajtószakosztály elnöke (1940-1943), később, országos tisztségviselőként, ügyvezető elnök (1943-1948). A tehetséges pap veszprémi püspöki kinevezetést kap 1939-ben, majd a háború fordulópontján XII. Piusz egri érsekké kreálja (1943-1956). Nevével - szerkesztőként vagy cikkíróként - a katolikus sajtó mérvadó orgánumaiban a két világháború között végig találkozhatunk. így például a klérus közlönyének, a Egyházi Lapoknak felelős szerkesztője/szerkesztőbizottsági elnöke. Amikor azonban Katona visszatérően azt sulykolta, hogy e havilapban veszprémi püspökként (1941-ben) a hitlerizmus és a katolicizmus

ben tartott megbeszélés előnyeire való tekintettel talán közösségben. Ilyenek: gróf Esterházy Móric, Rassay Károly, Ugrón Gábor, Baranyai Jusztin, Homonnay Tivadar, Kállay Tibor, Röder Vilmos, Szinnyei Merse Jenő, az evangélikus Zsedényi Béla, Czettler Jenő, Közy Horváth József. E pillanatban úgy látszik, hogy a kétes jövőre való tekintettel a megszállók kivonulásáig Nagy Ferencet és a koalíciós megoldást kell támogatni. És ha Nagy Ferenc a kiürítés előtt megválni lenne kénytelen, akkor a Kisgazda-párt maradványaival, a Szabadságpárttal és pártonkívüliekkel együtt egy polgári frontot kellene alakítani, a még megmaradt értékek megvédésére a marxizmussal szemben.” EPL. Mindszenty periratok, V-700/11.183. p. Eredeti helyesírás.

69 A XI. Piusz által alapított Katolikus Akció (1922) a világiak bevonását tűzte ki célul - a hierarchia fősége alatt - az egyház apostoli szolgálatába. Magyarországon több évi előkészület után, 1932-ben vált olyan hivatalos (csúcs)szervezetté, mely az egyház- községi szerveződésre épült rá.

70 Gianone, 2010.136-138. p.

71 KÖZI-HORVÁT JÓZSEF: Örök vezérünk: Szent István. Bp., é.n. [1939.] 21-29. P- A „nihil obstat” megadója és a füzet cenzora Czapik Gyula volt, míg a kiadásért - AC kiadvány lévén - Mihalovics Zsigmond felelt.