Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kónya Péter: Evangélikus iskolák Sáros vármegye területén a 16. és a 19. században

80

Egyháztörténeti Szemle XV/1 (2014)

valamint további pedagógiai műveket. A diákok számára írt egy kátét, híres férfiak állításait is összegyűjtötte, valamint Cicero műveiből is válogatott, és a reformáció szellemében átdolgozta az iskoladráma műfaját.37 Mint a bártfai iskola rektora 1560-ig, haláláig működött. A sokoldalú munkássága döntő mértékben hozzájárult nemcsak a gimnázium nagy felemelkedéséhez, de a városéhoz is, amely így megkapta a „magyar Wittenberg“ jelzőt.

Stöckel munkáját a következő rektor, Fabri (Faber) Tamás folytatta. Ez a híres teológus több mint három évtizedig (1560-1592) állt a bártfai gimnázium élén, és pályáját mint a városi tanács tagja fejezte be.38 Különösen fontos szerepet töltött be nemcsak a bártfai könyvnyomda (alapítva 1568-ban), és a protestáns iskolaügy terén, hanem az egész országrészben is. A több mint évszázadnyi, a lutheri egyházban betöltött szüntelen működése alatt egész sor fontos tankönyvet és pedagógiai művet adott ki.39 40 41 Fabri iskolavezetése után megakadt a bártfai iskola fejlődése. Az egykori fejlődést, amely összefüggésben van Leonard Stöckel tevékenységével, felváltotta a stagnálás, amely néhány évtizedig tartott több rektor vezetése alatt (Sculteti Szeverin, Weigmann Márton, Wagner Lénárd, Serifridt Gáspár, Hageneus Farkas, Pfeiffer Márton, Czapko Mihály).«0

A bártfai gimnázium hanyatlásának okai korántsem a kevésbé jelentős személyek voltak. Mindenképpen összefüggött a város 16. századi gazdasági visszaesésével, amely a bártfai kereskedők legfontosabb kiviteli cikkeinek megváltozott keresletét eredményezte a lengyel piacon, ezt a város a vidéki kereskedelemmel próbálta ellensúlyozni, de így sem érte el a középkor végének gazdasági fejlettségi szintjét.«1 A másik ok vitathatatlanul a felvidéki lutheranizmus kulturális és egyházszervezeti központjának Eperjesre való áthelyezése volt. Ez Bártfával ellentétben egyrészt nagyobb, másrészt az egész térséghez viszonyítva központi fekvésű volt.

A bártfai iskola másik nevezetes személyisége ifj. Ladiver Illés volt, aki a rektori funkciót 1661 és 1667 között töltötte be. Ez a híres pedagógus és teológus új módszereket vezetett be a tanításban, és elkezdte megreformálni a bártfai iskolát, mindezek mellett új iskolai rendtartást állított össze hat osztállyal számolva. Bizonyosan a város gazdasági elgyengülése miatt kellett befejeznie terveit, és 1667-ben elfogadta alelkészi meghívást Liptóhévízre, majd néhány hónap után az újonnan alakult eperjesi kollégiumba ment át.42 Még az iskola első elkobzása előtt rövid ideig két, német származású rektor működött itt, név szerint M. Schwarz János és Gdazius Ádám.43

A reformáció hatására a 16. század második felében a kisszebeni városi iskola is a humanista gimnázium szintjére jutott. A gimnázium első rektoraként Grynäus Jakab van feltüntetve 1571 és 1576 között. Ezután

37 Uo., 36-38. Az első általa írt darab a Zsuzsanna története volt.

38 REZIK, Ján - MATTHAEIDES, Samuel: Gymnaziológia. Ed. Ruzicka, V. Bratislava 1971, 237.1.

38 HÖRK, József: Sáros-Zempléni á. h. esperesség története. Kassa 1885, 61-63.1.

40 Uo., 238-243.1.

41 Bártfa fokozatosan tizennégy jobbágyfalut vásárolt fel, s így Felső-Magyarország legnagyobb városi földesura lett.

42 Rezik, J. - Matthaeides, S: i. m., 243-246.1. Dejiny Bardejova, 177.1.

43 Uo., 246.1.