Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rébay Magdolna: Megoldási kísérlet a kisiskolák helyzetére: a lelkésztanítóság intézménye a református egyházban a Horthy-korszakban
Megoldási kísérlet a kisiskolák helyzetére: a lelkésztanítóság intézménye... 69 tatói munka során. Megismerhették a gyermek lelki és szellemi világát, így könnyebben kapcsolatot tudtak létesíteni a gyermekekkel és a fiatalokkal.100 A neves pasztorálpszichológus, Gyökössy Endre osztályfőnökének, Juhász Bélának a hatását emelte ki, aki elindította őt a lélektani tanulmányok irányába, hogy ne csak a „legelőcskéket,” de a ,juhocskákat” is ismerje. Volt olyan lelkész, aki várakozásával ellenétben lelkésztanítói állásban helyezkedett el. Ő a megélhetését köszönhette a kettős képzésnek.101 A lelkésztanító-képzést a tárgyalt időszakban - eddigi kutatásaink szerint — csak a református egyház szervezett meg. Erre vonatkozó javaslatok azonban más felekezetek tagjai részéről is születtek. Dohány József az ortodox Zsidó Újságban 1926-ban több tanulmányban is indítványozta „pap- tanító-képezdék” felállítását. Szerinte az összevont képzéssel biztosítani lehetne a népiskolai tanítók vallásos szellemben történő nevelését, s ezáltal az izraelita felekezet újjászületését. Véleménye szerint a nevelőknek papoknak kell lenniük, mert az istenfélelem átültetése lényegesen fontosabb célja az iskolának, mint a világi ismeretekre történő oktatás. Márpedig kizárólag a papok tudják - folytatta - a „vallásbeteg” tanulókat „zsidóegészségessé” tenni.102 A két képzés összekapcsolására tett indítványt Becker Vendel katolikus pap, tanítóképző-intézeti igazgató. Véleménye szerint „a katolikus iskola előcsarnoka a templomnak,” ezért a pap és a tanító nevelőmunkájának összhangban kell állnia egymással.loa Ez szerinte úgy érhető el, ha ugyanazon szellemű és tartalmú pedagógiai képzést kapnak mindketten. A papnak - fűzte hozzá - nemcsak mint vallásoktatónak, hanem „minden ténykedésében szüksége van pedagógiai ismeretekre,” azaz lelkipásztorként, iskolaszéki elnökként, esetleg tanfelügyelőként. Közös, főiskolai szintű képzésüknek „fel kell ölelnie a teljes pedagógiai és didaktikai képzést, a népiskolai tárgykörök részletes módszerét, az iskolán kívüli népművelésre való képzést, a gazdasági, közgazdasági, szociológiai és szociálpolitikai képzést, végüt [sic!] az egyházi liturgikus és népénekre való képzést.” Ez a tárgyak közös látogatását jelentette volna.1011 Nem igazolható, de lehetséges, hogy Beckert a lelkésztanító-képzés inspirálta javaslata megfogalmazására. 105 * * * A lelkésztanítóság archaikus formája az 1920-as évek második felétől az 1940-es évek elejéig ismét általánosan bevezetésre került Magyarországon. A kísérlet, egy kora újkorban általánosan elteijedt intézmény visszahoza- tala, mind a református egyház, mind a Vallás- és Közoktatásügyi Minisz100 Uo. 49., 51. p. (Nagykőrösön 1943-ban a tanítói képesítést a vallásoktató lelkészi pályázat feltételévé tették. - Uo. 49. p.) 101 Uo. 44.,45„ 49. p. 102 DOHÁNY József: Pap-tanítókat. In: Zsidó Újság, 1926. 19. sz. 3-4. p.; Uő: Pap- tanítókat. In: Zsidó Újság, 1926. 27. sz. 3-4. p. ‘°3 BECKER VENDEL: A főiskolai tanítóképzés problémája: Tanítóképzés és papnevelés. Szeged, é.n. 38. p. (A tanulmány 1938 előtt született, valószínűleg már az 1930-as években.) 1011 Uo., 40., 42. p. “s Hatásáról ld.: DONÁTH, 2008. 380-382. p.
