Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - RECENZIÓK - Goór Judit: Czellárné Csiba Judit: A helvetiai confessio első dunántúli püspöke
146 Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014) tüköré" tehát elsősorban nem tartalmának vándoranyaga miatt különleges. Inkább szenvedélyes, szarkasztikus hangneme, képszerű, szemléletes, sokszor manierista hatású kifejezésmódja miatt. Nem kevésbé erőteljes stílus ez, mint a híres kortársé és ellenfélé, Pázmány Péteré. A korabeli szólásoknak, közmondásoknak is tárháza ez a mű. Szinte sajnáljuk, hogy a tanulmányt nem kíséri szöveggyűjtemény, amelyben az idézeteken kívüli 17. századi anyagot olvashatnánk, s még többet élvezhetnénk a korszak ízes nyelvezetéből. Pathai három költői művéről sokoldalú, alapos elemzéseket írt Czellárné Csiba Judit. A két ének - Szent az úr és szent az ő neve, valamint Sok rendbéli próbák vadnak raytunk az életben - protestáns énekeskönyvekben maradt ránk, sőt az utóbbi katolikus gyűjteményben is szerepel. A harmadik mű, az epigrammafordítás a kortársak számára mint hitvitázó szatirikus szöveg volt érdekes, mivel Johanna női pápa esetét aktualizálja, használja a katolicizmus ellen. A tanulmány összehasonlítja Magyari István, Janus Pannonius és Pathai latin szövegváltozatait, így érzékeltetve, hogy Pathai magyarra fordítása mennyivel vaskosabb az eredetinél. Részletesen foglalkozik a szöveg időmértékes verselésével, kiemelve, hogy a korabeli magyar nyelvű hexameterek között ezek a sorok a szabályosabbak közé tartoznak. Nemcsak költőként, de fordítóként is számon tartjuk Pathai Istvánt. Feljegyzések tanúsítják, hogy7 magyarra ültette Juan Luis Vives spanyol humanista nőneveléssel foglalkozó művét, de sajnos a szöveg nem maradt fenn. Czellárné Csiba Judit azonban mégis tud ebből Pathait jellemző következtetéseket levonni, mivel ismeri az eredeti mű tartalmát, szigorú, puritánok számára is követendő erkölcsiségét. Gazdagítja a néhai szuperintendens portréját, hogy küldetésének érezte a nők erkölcsi nevelését és művelődését gyarapítani, korszerű és keresztény szellemben. Nem csak egy tanulmánnyal lettünk gazdagabbak a Pathai Istvánról szóló monográfia elolvasása után. S nem csak a 17. századi vallási életről lett pontosabb képünk. Előremutató, ihlető írással találkoztunk, mely több tudományág számára is hasznosítható. (ism.: Goór Judit)
