Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - BESZÁMOLÓK - Molnár Sándor Károly: Magyar református tábori lelkészek, tanárok, diákok az I. világháborúban. Debrecen, 2014. szeptember 18.
Mag}7at református tábori lelkészek, tanárok, diákok az I. világháborúban. 135 temmel, majd a Debreceni Állami Főreáliskolával kellett megosztania helyiségeit. A háború évei során húsz tanárából nyolcat hívtak be hosszabb- rövidebb időre katonai szolgálatra, s közülük ketten hősi halált haltak. U. Szabó Gyula magyar-latin szakos tanár halála különösen megrázta az iskola közösségét, hiszen az igen tehetséges és népszerű, elismert szakmai publikációkkal is rendelkező fiatalember halála röviddel a háború kitörése után következett be, amikor a hazai közvélemény még nem számolt a harcok elhúzódásával. A tematikus blokk harmadik előadását Pintér Zoltán Árpád (Debreceni Egyetem, PhD hallgató) tartotta A Karczagi Református Főgymnasium a Nagy Háborúban címmel. Karcagon a református oktatás korábban a Debreceni Református Kollégium partiéul áj ából bontakozott ki népiskolává, majd reálgimnáziummá, ezt követően pedig 1908-tól kezdve érettségiztető joggal rendelkező főgimnáziummá. A „Nagy Háború” előestéjén a városi társadalom abszolút többsége a református egyház híve, a kb. 24600 fős lakosság 71%-a vallja magáénak a kálvini irányzatot. Éppen ezért a város református középiskolájának vizsgálata a háborús részvétel tükrében pontos képet ad számunkra arról, hogy a helyi közösség e sajátos metszete hogyan viszonyult a háborúhoz annak kitörésekor, valamint elhúzódásakor. A háború az iskola életére nézve már a kezdetektől alapvető változásokat hozott. Megkezdődött a frontokra történő mozgósítás és a Í7— 18 éves korosztály önkéntes frontszolgálata hadiérettségi letétele útján. Az osztálytermek hűvös világa ezer szálon kapcsolódott össze a hadijótékonysági és hadsegélyező mozgalmakkal. A diákság és a tanári kar hadikötvények (elvárt) jegyzésével, az Auguszta Gyorssegély Alap akcióival és számos megmozdulással kötelezte el magát a háború támogatása mellett. Az iskola épülete részben hadikórházzá válik, illetve nyaranta hátravont csapattestek állomásoztak termeiben. A háború 52 hónapja alatt a gimnázium anyagi kimerülésen esett át, közel száz hősi halottat veszített egykori tanítványai, tanárai közül. A konferencia harmadik blokkja az előzetes tervek szerint két előadásból állt volna. Az egyes tematikus részeket követő szakmai viták olyan fajsúlyos kérdések körül zajlott, mely a konferencia rendelkezésére álló időkeretet kimerítette. Végül a konferencia utolsó előadását Szász Lajos (ELTE, PhD hallgató) tartotta A békekötést követő időszakra vonatkozó református tervek, elképzelések címmel. Előadásában az első világháború évei alatt keletkezett, nyomtatott vagy kéziratos formában fennmaradt református terveket és koncepciókat kívánta bemutatni, melyek valamilyen formában a világháborút lezáró békekötés utáni időszakra vonatkoznak. Ezen forrásokból kiderült, hogy a református egyház vezetői, lelkészei igen élénken reagáltak a háború kitörésére, és már az első hónapokban számos reflexiót és gondolatot közöltek, mely a háború következményeit érintette. A kezdeti lelkesedést, a protestantizmus Kelet-Európában betöltendő misz- sziós feladataira, illetve a magyarságnak a középkorihoz hasonló hatalmi állására vonatkozó terveket később a rezignáltság, a belső megújulásra, a bűnbánatra vonatkozó felhívások követték. A háború vége felé pedig a megbékélés, az európai népek közötti kapcsolatok rendezése vált a tervek központi témájává. A konferencia szakmai része után következett a Debreceni Református Kollégium első világháborús emléktárgyait bemutató időszaki kiállítás megnyitása, amelyet Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi
