Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 4. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Pokoly József történész professzor

Pokoly József történész professzor

125

nek sikeresen megfelelve, és már a debreceni egyetemen - államtudományi doktorrá avassák.2 3

1894 tavaszától 1895 júliusáig a geszti egyházközség megválasztott lelkipásztora volt. E tizenhat hónap alatt az anyagilag elszegényedett egyház- községet, amely a Pokoly előtt ott szolgált Nagy Péter lelkipásztor özvegyének sem tudta kifizetni a férjének járt fizetést, és az egyházközség elemi iskolája két tanítójának is tartozott fizetésével, anyagilag felvirágoztatta. Tartozásait rendezte, mind a fiúk, mind a leányok iskoláját bővítette, az alkalmazottaknak tisztességes fizetést adatott, munkába állította a szegények gondnokát. Az egyháztagok közül a munkaképteleneket, ill. jövedelem nélkülieket mentesítette az egyházi adó fizetése alól, a munkaképes, de szegény sorsúaknak megszervezte, hogy az egyházi adó lerovására napszámos munkát vállalhassanak a Tisza uradalomban. Az egyháztagokkal igyekezett szívélyes, személyes kapcsolatot ápolni. Mindezek hatására az egyházi élet megelevenedetté

1895. szeptember í-jétől a frissen megnyílt Kolozsvári Református Teológiai Fakultás egyháztörténeti és egyházjogi tanszékének rendes tanári állására nevezte ki Szász Domokos erdélyi püspök Pokoly Józsefet. Tizenhét évet töltött ezen a tanszéken, közben fontos közegyházi feladatokkal bízta meg az egyházkerület vezetése, egyebek között tagja volt az országos református egyház irányító testületéinek, a zsinatnak és az egyetemes kon- ventnek. Kiváló jogi képzettségének és tehetségének köszönhetően az egyházkerületet érintő jogi kérdéseket véleményezte, a beadványokat szerkesztette. Nem véletlenül esett Pokoly Józsefre Szász Domokos püspök választása, mert a 29 éves geszti lelkipásztornak főiskolai tanárrá kinevezése előtt jelentős szakirányú irodalmi teljesítménye volt. 1892-ben Budapesten Presbyteri János álnéven két egyházi közérdekű művet publikált. 1894- ben a Protestáns Szemle c. folyóiratban hozzászólt a magyar protestáns házassági jog történetének kérdéséhez a magyar országgyűlésben 1890 és 1895 között kibontakozott egyházpolitikai vita kapcsán. A következő évben ugyanott a magyar protestáns egyházak vagyonjogi történetét taglalta.*

2 Életrajzi Lexikon, 2004. 399. p.; ZOVÁNYI JENŐ: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk.: Ladányi Sándor. Bp., 1977. (továbbiakban: ZOVÁNYI, 1977.) 480-481. p.; RÉVÉSZ IMRE: Pokoly József emlékezete. Debrecen, 1936. (Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Emlékbeszédek, 1.) (továbbiakban: RÉVÉSZ, 1936.); Szabó György: Emlékezés Pokoly Józsefre. In: Református Egyház, 1987. 4. sz. 70- 71. p.; Csohány JÁNOS: Pokoly József pályakezdő évei (1866-1894). In: Barcza József - Csohány János: Pokoly József emlékkötet, Debrecen, 1994. (A Debreceni Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének Tanulmányi Füzetei, 31.) (továbbiakban: Barcza-CsoháNY, 1994.) 7-9. p.

3 Barcza JÓZSEF: Pokoly József, a lelkész és egyháztörténész. In: BARCZA—CSOHÁNY, 1994-11-13- P* Presbyteri János [Pokoly József]: Több szavazat és még valami. Bp., 1892; Presbyteri János [Pokoly József]: Evangélium szerint]. ref[ormált], zsinati tárgyakról. Bp., 1892; A16. és 17. század belmissziói munkássága hazánkban. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894.; A magyar protestáns házassági jog rövid története 1786-ig. In: Protestáns Szemle, 1894.; A magyar protestáns egyházak vagyonjogi viszonyai az 1790-91-iki XXVI. törvénycikkig. In: Protestáns Szemle, 1895. - Pokoly József válogatott bibliográfiája megtalálható: Révész, 1936. 33-36. p.; Pokoly József