Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KALÁSZATOK - Somodi Imre: Sztrájkok a pécsi jezsuita Pius Gimnázium építkezésén 1913-ban
S2trájkok a pécsi jezsuita Pius Gimnázium építkezésén 1913-ban 121 Pilch Andor meglátása szerint a munkásoknak a kollektív szerződés értelmében békéltető tárgyalást kellett volna kezdeményezniük, mielőtt sztrájkhoz folyamodtak volna. Tóth Béla erre azt mondta, hogy a munkások erről nem is tudtak, Ungár sem kezdeményezte, és ilyen érdekegyeztető tanács sosem működött. Fábián Gáspár megjegyezte, hogy hiba volt a munkásoknak panaszaikkal Ungárhoz fordulniuk, mert ilyen fajsúlyú ügyekben nem illetékes. Kérte továbbá, hogy „ne használjanak oly kifejezéseket, melyek az önérzetet sértik.” Komócsy is úgy vélte, hogy hiba volt a munkásoknak önálló akcióba kezdeniük. Előbb egyeztetniük kellett volna a keresztényszocialista vezetéssel.33 A meghallgatás után a bizottság visszavonult, és a megoldásról tárgyalt. Az éjszakába nyúló ülés után a bizottság végül a következő megállapításokat tette. l. ,A vállalkozó megbízottja a mikor a strike-ot kilátásba tették, gondolkozási időt kért ki, s utána vizsgálatot s elégtételt ígért; a munkásság nem akarta bevárni, hanem a szerződéses álláspontra nem helyezkedett s strike-ba lépett. S ezután Ungár mérnök eltávolítását kérte (Mároviccsal és Schiffrichhel). Ungárral szóba se állnak.” 2. A munkásság elhamarkodottan lépett sztrájkba, előbb panaszt kellett volna tenniük az építtetőknek. 3. Leginkább Mároviccsal szemben vannak panaszok. 4. Ungárnak csak a két bűnös pallér pártolásában való vétkessége nyert bizonyítást. 5. A vállalkozónak nem lehet érdeke a munkások túlhajszolása. 6. A sztrájk miatt bekövetkezett kár 5000 korona. A bizottság végül a következő döntéseket hozta: 1. Ungár hibája nem állapítható meg. 2. Márovicsot bocsássák el. 3. Schiffrichet feddjék meg. 4. Mind a vállalkozó, mind a munkások figyelmét hívják fel a kollektív szerződés betartására.35 36 Mindezek alapján a bizottság határozatot fogalmazott meg, amely a következőket tartalmazta: A sztrájk elkerülhető lett volna, ha a felek tartják magukat a kollektív szerződésben foglaltakhoz. Eszerint ugyanis a sztrájk mint legvégső fegyver bevetése előtt a munkások és a vállalkozó képviselőinek érdekegyeztető tárgyalást kell tartaniuk, ami ez esetben nem történt meg. A munkásság ilyen súlyú sérelmének megítélése egyébként sem tartozik a vállalkozó jogkörébe. Felhívták tehát mindkét fél figyelmét a kollektív szerződés pontjainak betartására, ami által a jövőben a hasonló problémák kiküszöbölhetők. A bizottság megállapította Márovicsnak olyan mértékű vétkességét, hogy az általános vállalati feltételek 6. § 22. pontja37 értelmében elbocsátását kívánja. Schiffrichnek csupán megintését kérte, mivel esetében nem állapítottak meg olyan mértékű vétkességet, mint Márovics esetében, illetve tekintettel voltak magas korára és a Keresztényszocialista Egyesületben végzett korábbi hűséges munkájára. (A határozat eredetileg 35 PPL. III. 4. A Jézus Társasági pécsi kollégium építkezésére vonatkozó ügyiratok, 1912-1913. 98/é. Feljegyzés az építtetőbizottság üléséről. 36 Uo. 37 „Oly vállalati alkalmazottat, ki az építtetőknek vagy a megbízottjainak megítélése szerint képesség hiánya vagy helytelen magaviselet miatt panaszra szolgáltat okot, tartozik a vállalkozó azonnal eltávolítani és alkalmas más egyénnel pótolni.” PPL. III. 4. Pius tervrajzok, 1/4. Általános feltételek a vállalati úton végrehajtandó középítkezési munkákra, 6. § 22. Megjegyzendő, hogy Márovics elbocsátása a Zichy Gyula és az építési vállalkozók közötti szerződés 11. pontja alapján - miszerint tilos a durva beszéd az építkezésen - is indokolt volt. PPL. III. 4. Pius tervrajzok, 1/1.
