Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rébay Magdolna: Megoldási kísérlet a kisiskolák helyzetére: a lelkésztanítóság intézménye a református egyházban a Horthy-korszakban
56 Egyháztörténeti Szemle XV/1 (2014) időben is elválasztották a két képzést. Az intenzív, egyéves tanítóképzés a javaslat szerint az I. lelkészképesítő vizsga után kezdődött volna (Ezzel a segédlelkészi évek száma kettőről egyre csökkent volna.). A Konvent a kérdést a Zsinathoz delegálta, s megkérte Antal püspököt, megint vegye fel a kapcsolatot a VKM-mel, s kéije ki a véleményét.26 A miniszter helyeselte az elképzelést, s felvetette, hogy nemcsak egy, hanem akár az összes, azaz a debreceni, a nagykőrösi és a sárospataki református tanítóképző nyithatna a lelkésztanítók képzése számára V. osztályt. Ennek feltételéül legalább egy pedagógia szakos tanár alkalmazását, valamint minimum három gyakorlóiskola (három tanító, három tanterem) működtetését szabta meg.27 Az eredeti javaslatban az egyéves tanítóképzés után szerepelt a tanítóképző I-IV. osztályának anyagából a különbözeti vizsga. A miniszter ragaszkodott ennek előbbre hozatalához, ezt akarta a felvétel előfeltételévé tenni. Szerinte a középiskolai és a teológiai tanulmányok miatt nem szükséges különösebb felkészítés a különbözeti vizsgára. Antal értelmezése szerint viszont a felkészülés heti 7 órát elvonna a teológusképzéstől, ezért azt javasolta, hogy a különbözeti vizsgát a tanítóképzés ideje alatt tehessék le a hallgatók, illetve az éneken és zenén kívül mást ne kelljen tanulniuk a teológusképzés ideje alatt. A VKM elfogadta az érvelést, sőt végül a különbözeti vizsgához sem ragaszkodott. A Konvent ezért 1932- ben döntést hozott az ún. lelkésztanító-képző tanfolyam mielőbbi elindításáról.28 A VKM a megvalósításhoz semmiféle anyagi segítséget nem nyújtott, így két tanítóképző vállalta a tanfolyam megszervezését, a sárospataki és a nagykőrösi.2« A lelkésztanító-képző tanfolyam óratervét 1932-ben adta ki a VKM. Az eredetileg heti 36 órás verziót Antal kérésére heti 30 órásra csökkentette. (Ld. Függelék 3. pont).3° A tanfolyam elvégzését a Konvent az 1933/34-es 26 EKjkv. 1931.200. sz. 168-175. p. 27 A feltételeken a VKM utóbb szigorított. Ezek: két új tanterem (egy osztályterem, egy gyakorló iskolai tanterem), min. 3. gyakorló iskolai tanító, min. 1 pedagógia és 1 más szakos tanár. - EKjkv. 1933. 85. sz. 93. p. 28 EK jkv. 1932. 123. sz. 124—130. p. A szakirodalomban különféle írásmódokkal találkozhatunk, pl. lelkész-tanítóképző - vö. DONÁTH PÉTER: A magyar művelődés és tanítóképzés történetéből, 1868-1958. Bp., 2008. (továbbiakban: DONÁTH, 2008.) 383- P 2« A Tiszáninneni Egyházkerület azt javasolta, hogy egyetlen lelkésztanító-képző tanfolyam induljon, mégpedig Sárospatakon, ahol saját kézben van a tanítóképző is. Tantermeket biztosított volna, de a szükséges személyi fejlesztések fedezését a Konventtől kérte. A Konvent viszont az egyházkerületekre bízta a tanfolyam megszervezését és finanszírozását. - EKjkv. 1933. 84. sz. 94-96. p. (Egyetemes [azaz országos] jellegű oktatási intézmény ekkoriban csak a kecskeméti jogakadémia volt, de az is a kerületek közös finanszírozásában működött, nem pedig konventi fenntartásban.) A Dunamelléki Egyházkerület elvileg nyitott volt az együttműködésre, aztán végül önállóan állította fel a tanfolyamot. - EK jkv. 1934. 162. sz. 149. p. Valószínűleg ismételten az egyházkerületek parciális érdekei érvényesültek. A VKM is egy intézmény kijelölése mellett érvelt a költségek lefaragása és a képzés nagyobb intenzitása érdekében. A tanfolyam teljesítését pedig nem tette volna kötelezővé. - EKjkv. 1933.1. sz. melléklet, 359-360. p. 3° EKjkv. 1933.1. sz. melléklet, 357-360. p.; 2. sz. melléklet 361-362. p.
