Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Jehova Tanúi és az államhatalom Magyarországon 1945 és 1989 között

104 Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014) de rendszerint kommunista ellenes anyagokat sokszorosítanak, s azt terjesztik tanulmányozás céljából.”49 Az 1965-ben készült belügyi jelentés szerint a délkelet-európai orszá­gokkal együtt a magyarországi közösséget Bernből irányították. A brooklyni központ által elkészített Őrtorony című folyóiratot havonta két alkalommal adták ki, és a szocialista országokba illegális eszközökkel jut­tatták be. A magyarországi tanúk élén az 1959-ben feltételesen szabadlábra helyezett Konrád János állt. Az ország területét szervezetileg továbbra is 10 körzetre bontották, amelyek élén egy-egy körzetszolga állt. Egy körzethez kb. 30-55 gyülekezet tartozott. A különböző nagyságú gyülekezetek élén egy hármas bizottság állt. Ismét elindították 8—10 fővel a teokratikus szol­gálati iskolát 1963-ban Budapesten, később pedig más megyékben is. Ki­sebb csoportokban házi összejöveteleket is szerveztek 6-10 fővel, viszont a szolgálati gyülekezeteken 15-20 fő, míg a kirándulások, temetések, eljegy­zések, vagy esküvők keretében akár 100-250 fő is jelen volt.s° A belügy becslése szerint az országban 4,5—5 ezer személy tartozott az 1960-as évek közepén a Jehova Tanúi szervezethez, akik közül 3,5-3,8 ezer volt aktív.s* Hivatalos jelentésük szerint a hírnökök száma 2073 főről 3673 főre (77%) emelkedett 1956 és 1964 között. Az évenkénti elterjesztett köny­vek száma 173 %-kal (1779 db-ról 4857 db-ra), míg a füzeteké 296%-kal (2178 db-ról 8617 db-ra) nőtt ezekben az években.s2 2. Az 1960-as és 1970-es években Az ÁEH 1964 júniusában újabb javaslatot készített a Jehova Tanúinak visszaszorítására. Az addigi állami intézkedések hatékonyságáról megálla­pította, hogy tevékenységük átmenetileg gyengült, de a szervezet vezetése minden esetben újjászervezte a gyülekezeteket. így az addig megtett intéz­kedések az ÁEH szerint nem voltak elegendőek a visszaszorításukra. A megváltozott egyházpolitikai körülményekhez igazodva ezért új megközelí­tési módot sürgetett. így fő célkitűzésként politikai és operatív eszközökkel a Jehova Tanúinak egyes csoportjait szerette volna az állami szervek befo­lyása alá vonni. Ezt követően pedig a vallási entitáson belül konfliktust kívánt generálni az államhoz lojálisabb, illetve „ellenséges” erők között. Ennek során adminisztratív és operatív intézkedésekkel a lojális személyek pozícióhoz juttatását tervezte a vezetésben. Az ÁEH az egyszerűbb tagok körében is erősíteni kívánta a szocialista rendszer iránti lojalitást. Azt sze­rette volna elérni, hogy nyilvánvalóvá váljon számukra, hogy vallásosságuk nem feltételez szembenállást a rendszerrel. Célként fogalmazódott meg, hogy tagadják meg a politikai jellegű tanulmányok átvételét. Miután pedig sikerül az állami befolyást megerősíteni a felekezeten belül, akkor a legális működését hallgatólagosan tudomásul kívánta venni. A szervezet vezetői­vel tárgyalásokat kezdeményezett, hogy fokozatosan elfogadtassa velük az 49 * * 49 A Csongrád megyei Tanács egyházügyi titkár levele az Á£H-hoz (1964.'január 13.) - MNL. OL. XIX-A-2l-d-0028/i/l964­5° ÁEH javaslata a Jehova Tanúinak visszaszorítására (1964. június 16.) - MNL. OL. XIX-A-2l-d-0037-9/1965. 5‘ MNL. OL. XIX-A-2i-d-oo37-8/1965. 5“ JTA D0-224I5.

Next

/
Thumbnails
Contents