Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A felcsíki római katolikus papság az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban
A felcsíki római katolikus papság az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban 87 esetleges kisebb elvi problémák tisztázását követően megtörtént. Úgy a gyergyói kerület június í-jén tartott esperesi gyűlésén jelen levők „a keresztes Háborút megelőző ájtatosság hirdetését ellenzetté, követelvén, hogy tegye azt hírré a világi kormány a Nép Gyűlésben: De erre a Világi Kormány, kinek Elnöke Mikó Mihály Kormány Biztos Úr helyet foglalt székünkbe, nem fogadá el, hanem azt kíváná, hogy a Horváth Mihály Csanádi Püspök és Közoktatási Minister rendeletét el fogadni, és kihirdetni kötelesek legyünk, s ált küldé a Közlönyt^8 a melybe írva vala az Isteni tisztelet rendelete, a melyet előbb a Gyűlésbe felolvastatta.”39 A gyergyói kerület részéről a lelkesítés meg is történt, akárcsak az alcsíki- kászonszéki kerületben is. A felcsíki kerületben viszont erre nem került sor. Ezért, amikor 1849. június 18-án a cári csapatok Alexander Nyikolajevics Lüders gyalogsági tábornok vezetésével Tömösnél áttörték a székely védelmet, Mikó Mihály felszólította Tankó Albert alcsíki-kászonszéki esperest, hogy a felcsíki kerület papságának gyűlését levezetve arra törekedjen, hogy a haza ügyében a lelkesedést fokozza.40 A felcsíki papi gyűlés összehívását azzal indokolta Mikó Mihály, hogy a kerületben „a haza közös ügyében tett rendelkezések nem elég erélyességgel vétetnek [...] elégtételbe. Atalában a felcsíki lelkész urak által nem gyakoroltatik a népre azon hatás, mely a szabadság iránti lelkesülést fenntartani képes lehetne, mit én nem egyébnek, mint a Lelkész urak közötti szorost egyetértés hiányának főleg a vezetésbeli hiányoknak tulajdonítok”. A felhívásnak eleget téve Tankó Albert valóban meg is jelent a felcsíki gyűlésen (Csíkrákoson), ahol a kerület papsága az esperest, Potyó Ferencet, illetve még két plébánost leszámítva41 össze is gyűlt, s a szabadságharc ügye melletti elkötelezettségüknek adott hangot. A kormányrendeletek utasításainak elhanyagolásáért a felcsíki esperest tették felelőssé, aki a körleveleket nem jutatta el hozzájuk.42 Ezzel gyakorlatilag fel is oldódik minden, az eddigiekben felvetett probléma. A felcsíki kerület kommunikációs problémáiért egyértelműen a főesperest tették felelőssé a kerületi papok. A gyűlésről beszámolva Tankó Albert is elmarasztalta Potyó Ferenc felcsíki 28 Ezzel magyarázható, hogy a felhívás bekerült a plébániai levéltárakba. Ld. pl. GyFLGy. Szárhegyi Plébánia Iratai. 1848-1857. 39 GyFLGy. Gyergyószentmiklósi Plébánia iratai. Helyi egyházi archontológia, 1276- 1861. Gyergyói esperesi kerület papságának gyűlési jegyzőkönyve, 1814-1862. 1849. június 1. 40 Tankó Albert esperes levele Kedves Istvánhoz. Csíkszentgyörgy, 1849. június 22. Melléklet: Mikó Mihály kormánybiztos felszólítása. (Dátum nélk.) - GYÉFKL. Pl. Ad 173/184941 A balánbányairól és a gyimesiről van szó. A balánbányai plébános, Dombi Gergely távolmaradása nincs összefüggésben a forradalmi elkötelezettségével, őt a szabadság- harc bukása után ugyanis meghurcolták. A gyimesiről nem tudjuk, miért maradt távol. Egyébként is Gyímes nem tartozott egyik csíkszéki kerülethez sem. Schematizmus Venerabilis Cleri Diocesis Transilvaniensis Ad Annum Bisextilem A Christo Nato MDCCCXLVIII. Claudiopoli, 1848. 42 A felcsíki papság beadványa Kedves Istvánhoz. Csíkrákos, 1849. június 22. - Ld. 40. sz. jegyz.
