Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rébay Magdolna: Megoldási kísérlet a kisiskolák helyzetére: a lelkésztanítóság intézménye a református egyházban a Horthy-korszakban

Megoldási kísérlet a kisiskolák helyzetére: a lelkésztanítóság intézménye a református egyházban a Horthy-korszakban*

Rébay Magdolna

A lelkésztanítóság mint megoldás: a dualizmus kora

Az Eötvös József-féle népiskolai törvénnyel (1868. évi XXXVIII. te.) létrehozott finanszírozási rendszer fenntarthatósága az 1920-as évek második felére egyre szélesebb körben kérdőjéleződött meg. A Horváth Győző segédpüspök által felvetett állami adó, a „kultúradó” vagy „iskolaadó” a szakmai és a politikai közbeszéd tárgyává vált az 1940-es évek elejéig bezárólag. Párhuzamosan egyéb javaslatok is megjelentek. Rusztek Károly például a „magyar rendszer általánosítását” javasolta, ami a községek hozzájárulásának növelését jelentette volna. Mások felvetették, hogy az intézmények teljes személyi kiadását az államnak, a dologi költségeket pedig a fenntartónak kellene állnia.* 1

Konkrétan a kisiskolák megmentése érdekében merült fel az évszázadokig gyakorlatban lévő intézmény,2 3 a lelkésztanítóság felélesztésének ötlete református körökben. A dualizmus korában még működtek protestáns iskolákban lelkésztanítók, tanítói és lelkészi foglalkozást egyaránt ellátó személyek. (Ennek egyértelműen anyagi okai voltak, hiszen az 1868. évi népiskolai törvény előírta, hogy a fenntartók csak képesített pedagógusokat alkalmazhatnak. Ismert, évtizedeknek kellett eltelniük, míg a népiskolai tanítói kar elöregedése folytán megvalósult e követelmény.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter általánosan ellenezte a lelkésztanítók foglalkozta- tását.3 Az ellenzés oka a tanítói képesítés hiánya volt. A miniszter valószínűleg a nemzetiségi politikája következményeként az unitárius iskolákkal szemben engedékenyebb volt. Ezek megkapták a hozzájárulást (1881). A református fenntartóknak viszont hangsúlyozta: maximum eseti engedélyezésre hajlandó.4 Ők - a szűkös anyagi helyzet mellett - azzal védekeztek,

* A kutatás az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjnak köszönhetően valósult meg.

1 Vö. RÉBAY Magdolna: Az arányosabb és igazságosabb teherviselés jegyében. Javaslatok a (felekezeti) népiskolák finanszírozásának reformjára a Horthy- korszakban. In: Új kutatások a neveléstudományokban 2011. Közoktatás, pedagógusképzés, neveléstudomány: A múlt értékei és a jövő kihívásai. Szerk.: Kozma Tamás - Perjés István. Bp., 2012. 345-364. p.

2 Vö.: FÚRJ ZOLTÁN: A lelkésztanítóságtól a tanító lelkészekig. Vázlat a magyar református tanitóképzés történetéről. In: Pedagógusképzés, 1996. 1-2. sz. 172-177. p.; 174-176. p.

3 Számukról pontos adatokkal nem rendelkezünk. Az Egyetemes Konvent felmérése alapján 1894/95-ben összesen 261 református tanítói állás volt betöltetlen: Erdélyben 104, a Dunántúlon 69, a Tiszáninnenen 50, a Dunamelléken 22, a Tiszántúlon 16 állás. Az adatok azonban a Konvent értékelése szerint nem megbízhatóak. - Református Egyetemes Konvent közgyűlésének jegyzőkönyvei, 1883-1943. (továbbiakban: EK jkv.) 1896. 68. sz. 93-94. p. 1897-ben 295 üres tanítói állást számoltak össze. Ekkor 44 lelkésztanító volt alkalmazásban. - EK jkv. 1899. 72. sz. 152. p.

4 EK jkv. 1889. 62. sz. 81. p.; EK jkv. 1891. 34. sz. 71-73. p.