Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Posta Anna: Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete, mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása
io.) az írás, az olvasás és a beszéd tanítása »Atqui sermonis illius recta pronuntiatio et „Cuius certe sermonis recta oronunciatio Márpedig a beszéd helyes kiejtésének és írásának tanítása az iskolákban folyik - mindkét beszéd szerint. scriptio in scholis excolitur.” scriptioaue in scholis excolitur." ll.) az írás és az olvasás képessége h^ján vakok vagyunk „Si ergo scientia legendi et scribendi destitui sint, quomodo erunt boni patres et matres familias. ..et nullos bonos usauam relinaues Patres, matres, filios et familias, aui in emendo, vendendo. Alistáli és Apáczai szerint az írás- és olvasástudás megszűnése komoly következményekkel járna, a privát hivatalos ügyek önálló intézése teljesen ellehetetlenülne a közemberek számára. quomodo in suis emwtfis et vendendis et in aliis contractibusaue civilibus ineundis feliciter auibusvis actionibus et contractibus civilibus ineundis, mutandis, dissolvendis aut vel in infimae conditionis negotiis curan dis feliciter versabuntur? An non erunt, instar caecorum, qui ubiaue impingunt aut subsistunt, nisi ab aliis ducanturV versarentur. Sed tales, aui instar caecorum, ab aliis semoer manuduli in civilibus quibusvis negotiis cogantur.” 12.) a tudás és a bölcsesség a kulcs a közéletben való boldoguláshoz is „Et quomodo semper suppetet copia civium, e quibus r...l in senatores nlebeios aut centumviros aut „illae solae ODtimos in Reoublica moderatores iustitiarios aeauissimos et Maaistratus Az Alistáli-disputáció szerint az írás- és olvasás képességének hiánya nem csak az emberek egyéni boldogulását veszélyeztetné, hanem a Res Publica fennállását is, hiszen annak tisztségviselői, vezetői, irányitói egy ilyen barbári szintre süllyedt kollektívából kerülnének kiválasztásra. Apáczai is úgy véli, hogy egyedül az iskolában (főiskola) megszerzett képességek teszik alkalmassá az embert az állam irányítására és kormányzására. pedaneos aut aararios aut ordinis altioris munerarios Drudentissimos reaendaeaue et administrandae. adoptari possint.” Reipublicae aptissimos ad clavum constituunt.” 13.) iskolák nélkül veszélyben a vallás-Ouia ratio Christianismi, relicionis nrofessin. atoue eiusdem exercitia publica, domestica, privata, lectionis et scriptionis scientiam et consequenter scholarum per civitates et vicos institutionem requirit [...] Quomodo autem Scholasticae catechizationes vigebunt sine scholis?” „Christianismus in Libertinismum et Atheismum necessario transformetur.” Alistáli és Apáczai egyaránt úgy gondolják, hogy a katekizmustanítás, a kereszténység az iskolák nélkül halálra van ítélve 14.) Neuhusanus apát ..Clerici Panales ante reformationem in tam crassa „De quorum brutali ianorantia Abbas Neuhusanus A kolozsvári és az utrechti beszéd egyaránt elmarasztalja a pápaságot, melynek idején az emberek a tudatlanság homályában éltek. ianorantia rerum divinarum et humanarum miseros subditos detinebant, ut pauci essent, qui artem scribendi et legendi tenerent, atque ita de brutali eorum ignorantia triumpharent, et Abbas monasterii Neuhusani in Vaneionibus diceret: Si I.utherus non venisset, se persuasuros fuisse nonulo. ut Papae satelles illustre perhibet testimonium [...] cum si Lutherus non venisset^sej? crs uasu ros fuisse nonulo ut foenum edissent, affirmat.” foenum edissent." 15) a reformátorok dicsérete „Quia perpetua praxis reformatorum exemplum hic praebet. Illi enim a prima reformatione ubique scholas aperuerunt, et usaue in hunc diem curant, ibique catechizationes instituunt.” „Quid igitur Lutherus? Quid reformatores nostri in barbariae hac e suis finibus exterminanda ac profliganda factitarunt? Nemoe scholas ubiaue aperuerunt, Catechizationes instituerunt, quas usque in hunc diem ipsorum succesores diligentissime continuaverunt.” Mindkét beszéd magasztalja Luthert és a reformátorokat, akik iskolák alapításával lehetővé tették az írás-, az olvasás- és a katekizmustanítást.
