Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Posta Anna: Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete, mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása

40

Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014)

ságok kapcsán Horatius, Christianus Liebenthal és Helfricus Ulricus Hunnius iskolai privilégiumokról szóló Írásairól tesz említést.) 7. Hozzon saját, az akadémia közössége által megalkotott törvényeket.6? 8. Legyen saját, az akadémiai életet szabályozó törvénykezési, igazságszolgáltatási rendszere, amely egyes akadémiákon egyáltalán nincs érvényben, másutt csak részlegesen (a büntetési formák közül csupán egyeseket alkalmazva), néhol pedig teljhatalommal felruházva működik.67 68 * * 71 9. Legyen birtokában a megfelelő működtetéshez szükséges személyzetnek: kurátorok, prefektusok, kancellárok, szolgák, rektorok, dékánok, titkárok, pedellusok.6« 10. Segítsék elő működését mecénások, pártfogók, művészetkedvelők. Itt szól Voetius II. Pál pápáról, aki az akadémiák összes ellenségét felülmúlta, annyira gyűlölte és megvetette a műveltségre törekvő embereket, a tudományok követőit eretnekeknek nevezte. így a rómaiakat is arra bíztatta, hogy fiaikat ne engedjék sokáig a tudományokkal foglalkozni, elegendő, ha csupán írni s olvasni megtanulnak.?0

VIII. A Problemata aliquot ad politiam ecclesiasticam de scholis című utrechti disputációnak az akadémiákról szóló egységében - az anyanyelvi és a triviális iskolákat tárgyaló részekhez viszonyítva - kevesebb olyan gondolat található, amely párhuzamba állítható Apáczai De summa scholarum necessitate című beszédének megállapításaival. Bán Imre szerint: „Az itt elmondottak [...] már inkább Akadémiai tervezetének kialakulását befolyásolták.”?1 Csere Jánosnak A magyar nemzetben immár el végtére egy Académia felállításának módja és formája című, feltehetőleg 1658 végén keletkezett műve Barcsai Ákos fejedelemhez szól, és egy színvonalas erdélyi akadémia mihamarabbi felállítására sürgeti az uralkodót. A tervezet eredeti kéziratát, amely gr. Bethlen Jánosnak - Barcsai uralkodásának idején az ország kancellárja és Apáczai egyik pártfogója - a tulajdonában volt, 1740-ben másolta le Galambfalvi Mózes, majd azt a kéziratkötetet, amelyben az ominózus másolat is szerepelt, a nagyenyedi református kollégiumnak adományozta. Később ez a másolat a kéziratkötetből kivágva került be Aranka György gyűjteményébe, amelyből több csomag - köztük az a csomag is, amelyben az Apáczai-mű másolati példánya szerepelt - végül Mikó Imre tulajdona lett. Szabó Károly először Bőd Péter Magyar

67 „Leges Academicae. Quae et quales communiter ferri solent, ex singularum Academiarum statuis cognoscendum.”

68 Jurisdictio, quae tamen in quibusdam Academiis nulla est. In aliis aliqua, in civilibus et in criminalibus usque ad incarcerationem, mulctas, pecunarias, relegationem. In aliis plenior, sed adifiixtis aliquot ex iudidbus urbicis. In aliis omnimoda et absoluta.”

60 „Praefecti et Ministri, sunt Curatores seu Scholarchae, Cancellarii, Vice-cancellarii, Rectores, Decani facultatum, Syndici, Secretarii, Promotores, Pedelli, Ministri horti, Anatómiáé etc.” ,

?° „Maecenates, Musagetae et literarum ac literatorum Fautores, Promotores inter viros Principes imprimis necessarii sunt [...] Sed omnes hostes Academiarum superabat Papa Paulus II, qui humanitatis studia ita oderat et contemnebat, ut eius studiosos uno nomine haereticos appellaret. Hanc ob rem Romanos adhortabatur, ne filios diutius in studiis literarum versari paterentur, satis esse, si legere et scribere didicissent.”

71 BÁN, 1958.467. p.