Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az esztergom-szentistváni prépostság második vizitációja

4

Egyháztörténeti Szemle XV/1 (2014)

zőkönyve szerencsésen átvészelte az évszázadok viharait, s ha nem is hiánytalanul, ámde itt-ott olvashatatlan szöveggel ma is a rendelkezésünkre áll.7 Eszerint Pontói Antal vikárius és vizitátor 1397. augusztus 25-én megjelent a prépostságban. Ennek időpontjáról már korábban értesítette őket és Márton prépost meg a kanonokok, Kis Balázs, Liptói Gál fia Márton, Túri Fülöp, Királyhegyi Pál papok, továbbá András mester, az esztergomi iskola rektora és Lóránt fia János acolitus8 9 jelenlétében feltett nekik 22 kérdést, amire a felsoroltak rendben válaszoltak.? A jegyzőkönyvhöz csatolták a három nappal később felvett leltárakat az egyházban őrzött ingóságokról,10 valamint az Antal vikárius által javasolt és parancsolt különböző változtatásokról készült listát.11 A forrás a szó valódi értelmében jegyzőkönyv, a közjegyzői oklevélbe foglalt tisztázata azonban, amelyet talán az érseknek adtak át, ma már nem ismert. A szóban forgó szentistváni jegyzőkönyvet őrző boríték mellett található egy másik, amelynek jelzete egy számmal magasabb,12 * 14 és benne egy középkori, szintén esztergom- szentistváni vizitáció szövegét tartalmazó papírlap, illetve ennek újkori másolata (53-1-9) található. A borítékra a Főszékesegyházi Könyvtár egykori igazgatója, Kovách Zoltánt a következőket írta: ,Az esztergom- szentistváni prépostság vizitációja (A 19 kérdőpontra adott válaszok) 1397 és 1418 között valamelyik évből, amikor még él Kanizsai János érsek (+1418. V. 20.) s’ Esztergomi Miklósfi János szentistváni prépost (+1418. XII. 29.). Esztergom, 1973. IV. 20. Dr Kovách Zoltán.”

A mondott borítékban valóban egy másik egyházlátogatási jegyzőkönyv darabja található, amely azonban korántsem ismeretlen a kutatás előtt: a budai házakra vonatkozó részét többször, több helyen közölték már 1400 körüli kelettel.^ A mindössze két oldal terjedelmű írás többi részét azonban eddig nem hasznosította a kutatás. Ennek egyik oka talán az lehet, hogy az egyházlátogatás legfontosabb részét, a kérdésekre adott válaszokat ugyan tartalmazza (formátuma hasonló lehetett, mint az 1397. évi példányé), de az időpontot, a vizitáló nevét, magukat a kérdéseket, illetve a kanonokok névsorát rögzítő lapok mára elvesztek, ha egyáltalán voltak. (A papírlapon lévő szöveg, hasonlóan a korábbi látogatáshoz, minden bizonynyal a káptalannál maradt példány, az érsekhez került tisztázat ebben az

7 Esztergomi Prímási Levéltár (továbbiakban: EPL.), Esztergomi székesfőkáptalan magánlevéltára, Acta radicalia 53-1-7. (DF. 238044.)

8 PÓR, 1909.102-103. P9 PÓR, 1909.103-110. p., részletesen ismertetve uo. 18-24. p.

10 PÓR, 1909.110-114. p., részletesen ismertetve uo. 25-28. p.

11 PÓR, 1909.114-116. p., részletesen ismertetve uo. 28-29. p.

12 EPL. Esztergomi székesfőkáptalan magánlevéltára, Acta radicalia 53-1-8. (DF. 238045.) - Szövegét ld. a Függelékben! (A szentistváni prépostságra vonatkozó iratok többségét annak idején az 53. számú fiókban őrizték, ezért mindegyik részükre adott oklevél jelzete az 53-as számmal kezdődik.)

18 1961-től igazgató, 1981-ben hunyt el 51 évesen. - Magyar Katolikus Lexikon. I-XV. Szerk.: Diós István - Viczián János. Bp., 2009. Online: http://lexikon.katolikus.hu (2013. június.)

14 Ld. VÉGH ANDRÁS: Buda város középkori helyrajza I—II. Bp., 2006-2008. (Monumenta Historica Budapestinensia XV-XVI.) II. 51/135. sz. (A korábbi irodalom felsorolásával.)