Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Posta Anna: Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete, mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása

38

Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014)

Ezzel szemben mi - mondja Voetius - úgy véljük, hogy ha az iskolák felállításával egyaránt mindegyik polgár érdekét és hasznát akaijuk szolgálni, akkor nem mellőzhetjük az anyanyelvi iskolákat semé Az értekezés harmadik egysége azzal a problémafelvetéssel zárul, hogy vajon a triviális iskolák vezetésére olyan rektorok is alkalmasak-e, akik számos művészetben, mesterségben kiválók, ám az igaz vallás tekintetében tudatlanok, attól távol állnak. A válasz egyértelműen nem, ugyanis az iskola intézménye, az iskolai oktatás alapvetően nem választható szét a katekizmustanítástól és a vallásgyakorlástól, így a rektornak ebben a diszciplínában is otthonosan kell mozognia.88

Az értekezés utolsó, negyedik egysége szerint az akadémia működése tanítók és tanárok rendezett tevékenységén alapszik. Ezt a tevékenységet kétféle szempontból lehet osztályozni: a felső iskolákban egyrészt oktatási munka zajlik különféle előadások és gyakorlatok keretében, másrészt az állam miniatűr makettjeként is tekinthetünk az akadémiákra, amelyekben a sajátos törvényhozás és az igazságszolgáltatás tartja fenn a rendet a növendékek és a professzorok közötti alá-fölérendeltségi viszonyban. Egyes akadémiákon a professzorok és a vezetőség teljhatalommal bír az akadémiai polgárok felett az igazságszolgáltatás tekintetében, másutt ez a hatáskör korlátozott, sőt van, ahol teljességgel el is maradnak az ilyesféle intézkedéseké Ez a fajta osztályozás nem Voetius találmánya, hanem átvétel Ioannes Gisenius De Iure et Regimine Academiarum című művéből: „Quaestio tertia: Quae sit materia et forma Academiarum et quae inde distinctiones? R. Materia circa quam seu obiectum Academiarum nostrarum sunt quatuor Facultates. Forma nostrarum Academiarum est publicus ordo certis cancellis sapientissime disclusus, atque sunt sanctae leges privilegiaque publica a Principe largiter concessa et comprobata.” Voetius valószínűleg ugyancsak Gisenius írásából vette át a következő gondolatokat: az akadémia igazgatásának, vezetésének három dologról kell 57 * 59

57 „Séd nos putamus, siquidem rebus et usibus omnium civium apertio scholarum inservire debeat, non esse eliminandas scholas vernaculas.”

58 „An scholis trivialibus praeficiendi sint Rectores et hypodidascali, qui caetera quidem idonei, sed verae religionis ignari, aut ab ea alieni? Resp. Neg. Hoc enim repugnat institutioni scholarum: quae tactae est imprimis ad Catechesin et exercitia pietatis.”

59 „Consistit Academia in ordine docentium et discentium. Quorum actus ordinati et coordinati considerantur vel materialiter vel formaliter. Materialiter considerati et in genere sunt, tradere et accipere, docere et discere. In specie considerati sunt praelectiones, disputationes, declamationes, demonstrationes anatomicae et botanicae, et manuductiones ad praxin, quae et quatenus publice haberi possunt [...] Formaliter ordo docentium et discentium, eorumque actus considerantur in ordinatione et regimine Academiarum. Hic studiosi sunt cives et subditi: Professores per Rectorem et Senatum Academicum, Regentes, alicubi cum iurisdictione absoluta; alibi cum limitata usque ad modicam coercitionem per incarcerationem, mulctas pecuniarias, relegationem incluse, alibi vero absque ulla iurisdictione civili aut criminali.”