Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Posta Anna: Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete, mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása
32 Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014) consequenter scholarum per civitates et vicos institutionem requirit [...] Quomodo autem Scholasticae catechizationes vigebunt sine scholis?” Ezt követően a kolozsvári és az utrechti beszéd egyaránt elmarasztalja a pápaságot, melynek idején az emberek a tudatlanság homályában éltek, majd magasztalja Luthert és a reformátorokat, akik iskolák alapításával lehetővé tették az írás-, az olvasás- és a katekizmustanítást. Mindkét értekezés ugyanazzal a példával szemlélteti a pápaságnak a népre gyakorolt visszatartó erejét, befolyását, illetve Luther és a reformátorok fellépésének jelentőségét. Apáczai székfoglaló beszédének ezen része így hangzik: „Az említett évszázadok állati tudatlanságáról ékes bizonyságot tesz Neuhusanus apát, a pápa hű ajtónállója [...] Azt állítja, ha Luther nem jött volna, ők arra is rávették volna a népet, hogy szénát egyék. Mit tett tehát Luther, mit tettek a mi reformátoraink, hogy ezt a barbárságot elűzzék és kiirtsák saját hazájukból? Ugye, hogy iskolákat nyitottak mindenfelé, megszervezték a katekizmustanítást: ezt aztán utódaik nagy szorgalommal folytatták mind a mai napig.”43 Vóetius ugyancsak a Neuhusanusnak tulajdonított meglátással érvel, majd Apáczaihoz hasonlóan a reformátorokat dicséri: „Clerici Papales ante reformationem in tam crassa ignorantia rerum divinarum et humanarum miseros subditos detinebant, ut pauci essent, qui artem scribendi et legendi tenerent, atque ita de brutali eorum ignorantia triumpharent, et Abbas monasterii Neuhusani in Vangionibus diceret: Si Lutherus non venisset, se persuasuros fuisse populo, ut foenum edissent. Quia perpetua praxis reformatorum exemplum hic praebet. Illi enim a prima reformatione ubique scholas aperuerunt, et usque in hunc diem curant, ibique catechizationes instituunt.” A reformáció iskolaszervező tevékenységéről való elmélkedést Voetius egy büszke kijelentéssel zárja: ,A hollandoknak nemcsak a legkisebb falvakban is vannak iskoláik, hanem még az Indiákon is: Apáczainál ez a magyar barbárság ellen fordított bizonyítékká válik. ”44 VI. A triviális iskolák hasznosságát Voetius abban látja, hogy az ott végzett tanulók az akadémiákon tanulhatnak tovább, tehát az akadémia szükségességéből és hasznosságából egyenes arányosságban következik a triviális iskolák haszna, jelentősége. Ám azt Voetius is hangsúlyozza, hogy a triviálisok nélkül az akadémiák semmit sem érnek: „Quaeritur de harum scholarum necessitate et utilitate. Resp. Rationes pro ea sumuntur l. ex 43 „De quorum brutali ignorantia Abbas Neuhusanus Papae satelles illustre perhibet testimonium [...] cum si Lutherus non venisset, se persuasuros fuisse populo ut foenum edissent, affirmat. Quid igitur Lutherus? Quid reformatores nostri in barbariae hac e suis finibus exterminanda ac profliganda factitarunt? Nempe scholas ubique aperuerunt, Catechizationes instituerunt, quas usque in hunc diem ipsorum succesores diligentissime continuaverunt.” APÁCZAI, 1981.15. p. 44 Alist: „imprimis in nostro Belgio, ubi non tantum domi suae in omnibus vel minimis viculis, et viciniis, in omnibus praesidiis, eorumque castellis, et munimentis, tempore belli extractis, in omnibus civitatum angulis ludimagistros minervalibus, et stipendiis publicis alunt; sed et in plantationibus Ecclesiarum in Indiis.” BÁN, 1958. 467. p.; „Quod Belgae Anglique hodie, non domi solum, sed et in ipsis ultimis Indiis assidue faciunt, ut Indiaram barbara natio nobis hac felicitate longissime praeiudicet.” Apáczai, 1981.
