Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Posta Anna: Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete, mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása

nyozhatnak egyetemi címeket és méltósági fokokat a főiskolákkal ellentétben: „Illae sunt, quae stricte Academiae dicuntur, quaeque peculiariter atque exserte titulo et privilegio Academico a suprema potestate dotatae sunt. Istae sunt, quae stricte et proprie scholae illustres et gymnasia dicuntur. Quae cum numero professorum et studiorum, universalitate omnium disciplinarum, iurisdictione, copia exercitiorum, adminiculorum, privilegiorum, tam ad bene esse quam ad esse requisitorum, paria facere possint cum Academiis, immo etiam complures subinde in aliquibus superare; non video aliquam inter eas differentiam relinqui, nisi in potestate solennis promotionis seu collationis graduum cum effectu.” Apáczai nyilvánvalóan ezt az osztályzást veszi át, amikor az akadémiákat elkülöníti a főiskoláktól.

V. Az Alistáli-értekezésnek már az első részében, amikor az iskolák általános hasznosságának mibenlétéről van szó,2« megfogalmazódik az a gondolat, amely Apáczainál csak a főiskolák fölöttébb szükséges voltának tárgyalása során jelenik meg. Voetius kijelenti, hogy iskolák nélkül az egyház és az állam is semmissé lenne,3° (hiszen „az ekklézsia és az állam legkomolyabb veszedelme nélkül nem lehet elhanyagolni az iskolát”* 30 31 32 33), majd e meglátás forrásaként Althusius De utilitate, necessitate, antiquitate scholarum admonitio panegyrica című, 1603-as herborni beszédére, Plutarkhosznak egy oktatásról szóló írására (Plutarchi liber de educatine liberorum), végül Petrus Paulus Vergerius De Ingenuis Moribus című művére hivatkozik. A kolozsvári beszédben hasonló gondolatokat olvashatunk: „Napnál világosabb tehát, hogy a főiskolák az alapjai mind az államnak, mind az egyháznak. Mindkettő csak akkor virágozhat, ha a főiskolák erősödnek és virágoznak.’^2 Az iskola intézményére tehát általánosságban és az egyes oktatási szintekre külön-külön is igaz, hogy az államra és az egyházra nézve egyaránt szükségesek és hasznosak.

Hogy az anyanyelvi iskolák „mennyire hasznosak, és milyen nagy szükség is van rájuk, az nagyon is világos és magától értetődő mindenki előtt”,33 ám e kijelentés igazolására Apáczai mégis számos gondolatot hoz fel. Voetius a következő kérdéssel indítja beszédének a népiskolák hasznosságáról szóló részét: „De scholis prioris classis quaeritur, an sint necessariae et in omnibus civitatibus, oppidis, vicis erigendae?”, majd rögvest Zepperre (Resp. Ast. Cu. Zepp. 1. r. c. 9) hivatkozik, valószínűleg a De politia Ecclesiastica című művére, így joggal következtethetünk arra, hogy a következőkben részletezett, az anyanyelvi iskolák hasznosságára felhozott érvek gondolati magva valójában Zepperus leleménye. Voetius elsőként mindjárt azzal érvel, hogy iskolákra igenis szükség van, hacsak

Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete mint Apáczai Csere János De summa

scholarum necessitate című beszédének egyik forrása 29

2« „An scholae sint necessariae an tantum utiles?”

30 „Nisi Ecclesiam perire, et Rem Publicam nullam esse.”

31 BÁN, 1958.466. p.

32 „Sole ipso clarius est igitur et Reipublicae et Ecclesiae fundamentum scholas esse illustres, quae non aliter florere possunt, quam si hae floreant et vireant.” Apáczai, 1981. 26. p.

33 BÁN, 1958.13. p.