Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes Gábor: Elszalasztott lehetőségek. VII. Kelemen pápa és II. Lajos országainak belpolitikája (1523-1526)

12 Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014)- aki Brodarics szerint igen sokat segédkezett a legátus Budára hívásábanss- az ügyben eddig betöltött vezető szerepe megkérdőjeleződött, és a tárgya­lások vezetését is fokozatosan a legátus vette át. Október végén Lajos király országgyűlést hirdetett Morvarországba Szent Márton és Csehországba Szent András ünnepére, melyek célja töb­bek között az unió kérdésének rendezése volt. Az országgyűlés összehívá­sakor azonban felszínre kerültek az 1522-ben végbevitt reform sérelmei: a leváltott katolikus urak - élükön Zdenék Lev z Rozmitáluval - azt követel­ték, hogy az uralkodó helyezze vissza őket régi hivatalukba.66 A január első napjaiban megnyílt országgyűlés nyilvánvalóvá tette, hogy a katolikusok és a kelyhesek egyesülése a két évvel ezelőtt menesztett tisztviselők visszahe­lyezése nélkül nem lesz kivitelezhető. Mivel a pikárdok - belátva helyzetük tarthatatlanságát6? - hivatalukról lemondtak, az uralkodó január 18-án a két évvel ezelőtt leváltott katolikus és kelyhes urakat tisztségeikbe vissza­helyezte.68 Ez a döntés - valamint Zdenék Lev és Szálkái érsek kibékülése - azt eredményezte, hogy a prágai országgyűlés január 25-én a két felekezet egyesüléséről lényegében a prágai compactata érvényben maradását ki­mondta, és kérték annak királyi megerősítését, ss Az uralkodó szentesítése azonban váratott magára, hiszen a kelyheseknek az uniót ellenző, ún. radi­kális szárnya megpróbálta - elsősorban az országgyűlés legitimitásának kétségbe vonásával — az eseményeket hátráltatni.55 * 57 * 59 60 A siker utáni megtor­panás miatt ismét Szálkáin csattant az ostor, aki VII. Kelemen pápának írott levelében elkeseredett hangnemben tiltakozott az ellen, hogy ismét 55 Kasza, 2012.103-104. p., n. 36. s6 Az országgyűlés összehívásáról és annak nehézségeiről ld. Burgio 1524. október 31-h december 6-i, Campeggio december 7-i és 29-i jelentéseit: Fraknói, 1884. 56-60. p., n. 18., 56-57. p.; 88-92. p., n. 29., 89. p.; 92-96. p., n. 30., 93. p.; 101-108. p., n. 102., valamint cxvii-cxviii. p. Burgio 1524. november 9-1 jelentése erről Salviatinak: SlMONYI. II. n. 531.; OSzKKt. Föl. Hung. vol. 1277/6, s. n.; Le Carte Strozziane. 5. p.; Fraknói, 1902.358. p. 57 Helyzetüket jól mutatja, hogy Prágából való kiűzésüket Lajos király december 18-án kelt rendeletében megerősítette, ld.: HÖFLER, 1859. 103. p. s8 Ld. Burgio 1525. január 20-i és Campeggio január 22-i jelentését: FRAKNÓI, 1884. 116-121. p., n. 35., 117-118. p.; 121-131. p., n. 121-122. p.; cxviii. p.; Fraknói, 1902. 358. p. Campeggio bíboros levelét február 6-án a pápai konzisztóriumon felolvasták: Tusor-Nemes, 2011. 54—55. p., n. 54. - Valószínűleg ebben az ügyben küldött Lajos király levelet ez év január 15-én Károly münsterbergi hercegnek, valamint január 16. és 24. között több ízben is a cseh és morva rendeknek. - Fraknói Vilmos: II. Lajos király számadáskönyve 1525. január 12. - június 16. In: Magyar Történelmi Tár, 1877. 45-236. p. (továbbiakban: FRAKNÓI, 1877.) 51-52., 55-56., 60-61. p. 59 Fraknói, 1884. cxviii. p.; Fraknói, 1902. 358-359. p. Az országgyűlési cikkelyeket ld.: HÖFLER: 1859. 112-115. p. Campeggio és Burgio közös levélben értesítette a tör­téntekről a pápát - és természetesen Jacopo Sadoletót is. - Fraknói, 1884.148-149. p., n. 40-41. Ez utóbbit február 28-án a pápai konzisztóriumon fel is olvasták, ld.: Tusor-Nemes, 2011.55. p., n. 57. 60 Fraknói, 1884. cxviii-cxix. p.; Fraknói, 1902. 359. p. - Március 18-án Iohannes prágai kanonok érkezett a királyi udvarba, hogy hitbeli kérdésekről tájékoztassa az uralkodót. Fraknói, 1877.111. p.

Next

/
Thumbnails
Contents