Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes Gábor: Elszalasztott lehetőségek. VII. Kelemen pápa és II. Lajos országainak belpolitikája (1523-1526)
12 Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014)- aki Brodarics szerint igen sokat segédkezett a legátus Budára hívásábanss- az ügyben eddig betöltött vezető szerepe megkérdőjeleződött, és a tárgyalások vezetését is fokozatosan a legátus vette át. Október végén Lajos király országgyűlést hirdetett Morvarországba Szent Márton és Csehországba Szent András ünnepére, melyek célja többek között az unió kérdésének rendezése volt. Az országgyűlés összehívásakor azonban felszínre kerültek az 1522-ben végbevitt reform sérelmei: a leváltott katolikus urak - élükön Zdenék Lev z Rozmitáluval - azt követelték, hogy az uralkodó helyezze vissza őket régi hivatalukba.66 A január első napjaiban megnyílt országgyűlés nyilvánvalóvá tette, hogy a katolikusok és a kelyhesek egyesülése a két évvel ezelőtt menesztett tisztviselők visszahelyezése nélkül nem lesz kivitelezhető. Mivel a pikárdok - belátva helyzetük tarthatatlanságát6? - hivatalukról lemondtak, az uralkodó január 18-án a két évvel ezelőtt leváltott katolikus és kelyhes urakat tisztségeikbe visszahelyezte.68 Ez a döntés - valamint Zdenék Lev és Szálkái érsek kibékülése - azt eredményezte, hogy a prágai országgyűlés január 25-én a két felekezet egyesüléséről lényegében a prágai compactata érvényben maradását kimondta, és kérték annak királyi megerősítését, ss Az uralkodó szentesítése azonban váratott magára, hiszen a kelyheseknek az uniót ellenző, ún. radikális szárnya megpróbálta - elsősorban az országgyűlés legitimitásának kétségbe vonásával — az eseményeket hátráltatni.55 * 57 * 59 60 A siker utáni megtorpanás miatt ismét Szálkáin csattant az ostor, aki VII. Kelemen pápának írott levelében elkeseredett hangnemben tiltakozott az ellen, hogy ismét 55 Kasza, 2012.103-104. p., n. 36. s6 Az országgyűlés összehívásáról és annak nehézségeiről ld. Burgio 1524. október 31-h december 6-i, Campeggio december 7-i és 29-i jelentéseit: Fraknói, 1884. 56-60. p., n. 18., 56-57. p.; 88-92. p., n. 29., 89. p.; 92-96. p., n. 30., 93. p.; 101-108. p., n. 102., valamint cxvii-cxviii. p. Burgio 1524. november 9-1 jelentése erről Salviatinak: SlMONYI. II. n. 531.; OSzKKt. Föl. Hung. vol. 1277/6, s. n.; Le Carte Strozziane. 5. p.; Fraknói, 1902.358. p. 57 Helyzetüket jól mutatja, hogy Prágából való kiűzésüket Lajos király december 18-án kelt rendeletében megerősítette, ld.: HÖFLER, 1859. 103. p. s8 Ld. Burgio 1525. január 20-i és Campeggio január 22-i jelentését: FRAKNÓI, 1884. 116-121. p., n. 35., 117-118. p.; 121-131. p., n. 121-122. p.; cxviii. p.; Fraknói, 1902. 358. p. Campeggio bíboros levelét február 6-án a pápai konzisztóriumon felolvasták: Tusor-Nemes, 2011. 54—55. p., n. 54. - Valószínűleg ebben az ügyben küldött Lajos király levelet ez év január 15-én Károly münsterbergi hercegnek, valamint január 16. és 24. között több ízben is a cseh és morva rendeknek. - Fraknói Vilmos: II. Lajos király számadáskönyve 1525. január 12. - június 16. In: Magyar Történelmi Tár, 1877. 45-236. p. (továbbiakban: FRAKNÓI, 1877.) 51-52., 55-56., 60-61. p. 59 Fraknói, 1884. cxviii. p.; Fraknói, 1902. 358-359. p. Az országgyűlési cikkelyeket ld.: HÖFLER: 1859. 112-115. p. Campeggio és Burgio közös levélben értesítette a történtekről a pápát - és természetesen Jacopo Sadoletót is. - Fraknói, 1884.148-149. p., n. 40-41. Ez utóbbit február 28-án a pápai konzisztóriumon fel is olvasták, ld.: Tusor-Nemes, 2011.55. p., n. 57. 60 Fraknói, 1884. cxviii-cxix. p.; Fraknói, 1902. 359. p. - Március 18-án Iohannes prágai kanonok érkezett a királyi udvarba, hogy hitbeli kérdésekről tájékoztassa az uralkodót. Fraknói, 1877.111. p.
