Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes Gábor: Elszalasztott lehetőségek. VII. Kelemen pápa és II. Lajos országainak belpolitikája (1523-1526)

Elszalasztott lehetőségek. VII. Kelemen pápa és II. Lajos ...

9

Az események hamarosan felgyorsultak. Prágában 1524 márciusában felkelés tört ki, melyet Jan Pasek z Vratu, a kelyhesek konzervatív pártjának egyik meghatározó személyisége vezetett, aki azért lett kegyvesztett a radikálisok előtt, mert tárgyalni merészelt Szálkáival.sí A Szentszék egyelőre kivárásra játszott. 1524. május 12-én Giovanni Matteo Giberti pápai datárius azt írta Burgiónak, hogy Campeggio bíboros - mihelyt alkalmasnak látja az időt - a tárgyalások élére áll.35

Lajos király - minden bizonnyal a már esztergomi érsekké lett Szálkái tanácsára - július 14-re Prágába országgyűlést hirdetett, amelyre szentszéki követét, Brodarics Istvánt küldte. Az ügy fontosságát jelzi, hogy Zsig- mond lengyel király is követet küldött az országgyűlésre, akit meg is bízott azzal, hogy kéije fel Thurzó Szaniszló olmützi püspököt a kelyhesek és a katolikusok közötti közvetítésre.36 Az országgyűlésen a két felekezet szövetségre lépett, és az unió kérdése - néhány, a pikárdok által terjesztett rémhír ellenére - bíztatóan alakult.37

A sikereken felbuzdulva hamarosan megindult a pikárdok és a lutheránusok bebörtönzése - többek között Prágában -,38 a szeptember közepén Budára érkezett Károly münsterbergi herceg pedig azt kérte a királytól, hogy engedélyezze a pikárdok és a lutheránusok kiirtását, amit szerinte egy-két hónap alatt véghez is lehetne vinni. Burgio - aki a herceggel értett egyet39 - beszámolt arról, hogy az esztergomi érsek nem helyeselte erőszak alkalmazását és türelemre intett. Ebből a nuncius arra következtetett, hogy az érsek az ügy előrehaladását szándékosan késleltetik0 Ezért pápai felha34 Kalous, 2009.159. p.

35 RUSCELLI, GIROLAMO: Lettere di principi, le quali o si scrivono da principi o a principi o ragionano di principi. I. Venezia, 1573. 79-81., 79. p. (A datálás tévesen: 1542.) Idézi: FRAKNÓI, 1884. cxv. p.; Fraknói, 1902. 356. p.

36 fraknói, 1884. 3-5. p., n. 1., 3. p.; 7-8. p., n. 3., 7. p.; Acta Tomiciana I-VII. Epistolae et legationes, responsa, actiones, res gestae [...] Sigismundi I. regis Poloniae [...] Ed.: Górski, Stanislaus. Poznaniae, 1852-1857. VII. 82. p. - Brodarics május 7-én még Rómában tartózkodott, Id.: Stephanus Brodericus: Epistulae. Ed.: Kasza, Petrus. Bp., 2012. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum. Series Nova 16.) (továbbiakban: Kasza, 2012.) 97-98. p., n. 33.

37 Erró'1 Szálkái saját kézzel írott levélben számol be a még Bécsben tartózkodó Burgiónak: Fraknói, 1884. 17-24. p., n. 7., 19., 23. p. Ugyanerről számol be Campeggio is, ld.: Uo. 24-29. p., n. 8., 27. p.

38 Erről Burgio már augusztus 25-én beszámol: Fraknói, 1884. 29-31. p., n. 9., 29. p. VII. Kelemen pápa 1524. október 24-én a nuncius levele alapján elismerően írt a prágaiaknak a katolikus vallás iránti elkötelezettségükről, Id.: ASV. Arm. XL., vol. 8, föl. 2721V. Ld. még Prága város Campeggio bíborosnak 1524. november 10-én írott levelét: ASV. Archivum Arcis I-XVIII. n. 3282., kiad: Monumenta reformationis Lutheranae ex tabulariis secretioribus S. Sedis 1521-1525. Ed.: Bálán, Petrus. Ratisbonae-Neo Eboraci-Cincinatii, 1884. (továbbiakban: Bálán, 1884.) 392-394. p., n. 178.; Des Bartholomäus von Set. Aegidius Chronik von Prag im Reformationszeitalter. Chronica de seditione et tumultu Pragensi 1524-1531. Ed.: Höfler, Constantin. Prag, 1859. (továbbiakban: HÖFLER, 1859.) 66—105. p.

35 „Questa gente é barbara, et non si ci puö negociare cum cortesia.” Ld. erről alább.

4° Ennek ellentmond Brodarics István 1524. augusztus 21-én a pápának írott levele: Kasza, 2012.99-101. p., n. 34.