Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes Gábor: Elszalasztott lehetőségek. VII. Kelemen pápa és II. Lajos országainak belpolitikája (1523-1526)

Elszalasztott lehetőségek. VII. Kelemen pápa és II. Lajos ...

7

esetben összeolvadáshoz, ezáltal a protestantizmus terjedésének felgyorsulásához vezethet.1?

1522. január 13-án - miután II. Lajos király Fehérváron letette koronázási esküjét és Habsburg Máriát magyar királynévá koronázták - az ifjú magyar uralkodópár lakodalmat ült. Az ünnepségre érkező cseh urak azt kérték Lajostól, hogy koronázási esküjét Csehországban is tegye le. A király és a királyné a magyar országnagyok tiltakozása ellenére 1522. február végén útnak indult, és március 28-án vonultak be ünnepélyes körülmények között Prágába.20 Május 9-én megtörtént Lajos eskütétele, június l-jén pedig Mária királyné koronázására is sor került, ahol az ünnepi szertartást Thurzó Szaniszló olmützi és Szálkái László váci püspök celebrálta.* * * * * * * * * * * * 20 21

Lajos és Mária prágai tartózkodásuk alatt leváltották szinte az összes méltóságviselőt, az újak kinevezésekor pedig ügyeltek arra, hogy azok mindhárom felekezet, azaz a katolikusok, kelyhesek és a cseh testvérek közül kerüljenek ki.22 Ennek ellenére a politikai változások a felekezeti viszonyokat is kiélezték. A háttérbe szorított régi hivatalviselők — akik nagyrészt Zdenék Lev z Rozmitálu katolikus kormányzó támogatását élvezték - a katolikusok és a kelyhesek uniójától és a cseh testvériség kiűzésétől az új erőviszonyok gyors át- vagy inkább visszarendeződését várhatták. A katolikusokban eddig is megvolt a szándék az unióra, hiszen amikor Lajos király bevonult Prágába, a papság az adminisztrátorral és a prágai káptalannal együtt arra kérte, hogy vezesse a cseheket a hit egységére és az Anyaszentegyház iránti engedelmességre.23 A kelyhesek viszont - megrettenve a lutheri reformációval is kapcsolatokat kereső pikárdok megerősödésétől - ismét késznek mutatkoztak az egyesülésre.24

PESCHKE, 1964. 109-120. p.; PESCHKE, 1981. 184-194. p. Luther és a testvériség

későbbi kapcsolatáról: Quellen zur Geschichte der Böhmischen Brüder vornehmlich

ihren Zusammenhang mit Deutschland betreffend. Ed.: Gindely, Anton. Wien, 1859.

(Fontes Rerum Austriacarum II. Diplomataria et Acta 19.) 16-35. p. - VIII. Henrik

angol király Frigyes, János és György szász hercegeknek a lutheri szekta terjedésének

megállításával kapcsolatban kitért arra is, hogy Wycliffe tanainak terjedését Csehországra kell korlátozni, Id.: Letters and Papers, Foreign and Domestic, of the reign of

Henry VIII. I-IV. Ed.: Brewer, John Sherren. London, 1862-1870. (továbbiakban:

Brewer, 1862-1870.) IV. 17-18. p., n. 40. Egyes feltételezések szerint Prágai Lukács

által létrehozott berendezkedés hatással volt Morus Tamás Utópiájára is, Id.: VlDA

MÁRIA: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia. In: Orvostörténeti

Közlemények, 1997-1998.185-225. p.; 199. p.

20 BÚZEK, 2005. 58. p.; C. TÓTH Norbert: Politikatörténeti források Bátori István első helytartóságához (1522-1523). Bp., 2010. (Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 50.) (továbbiakban: C. Tóth, 2010.) 55-56. p., n. 34.; C. Tóth, 2012. 83-86 p., az útvonalra ld.: Uo. 86-87. P21 C. TÓTH, 2012. 88. p. A koronázásról Mária királynénak a császárhoz írott levele: Brewer, 1862-1870. III. 974. p., n. 2299.

22 FRAKNÓI, 1884. cxiv. p.; FRAKNÓI, 1902. 355. p.; BŰÉEK, 2005. 59. p.; C. TÓTH, 2010. 119-120., 185-186., 187-189., 197-200., 205-206. p., n. 105., 169., 171., 178., 183.; C. Tóth, 2012.88. p.

23 C. Tóth, 2010.55-56. p., n. 34., 56.

24 FRAKNÓI, 1884. cxiv. p.; FRAKNÓI, 1902. 355. p.; BÚÉEK, 2005- 59- P-